Elszálltak a hozamok az állampapírpiacon

Ilyen magas felárral utoljára tavaly novemberben forogtak az államkötvények. „Az állampapírpiac Magyarországon nem működik” – mondja Eppich Győző, az OTP Elemzési Központjának a szakértője. A jelenlegi hozamemelkedést az idézi elő, hogy kezdenek megjelenni a kockázati felárak a magyar papírokban.

Korábban a kibocsátások hiánya mesterségesen alacsony szinten tartotta a hozamokat. Csak az Államadósság-kezelő Központnak (ÁKK) a múlt héten tesztjelleggel beindított aukciója óta kezd kirajzolódni, reálisan mennyiért is hajlandók finanszírozni a befektetők a magyar államadósságot. Bár aukcióval most csak az államadósság finanszírozásának a töredékét szervezi meg az ÁKK, s így a további értékesítés szempontjából csekély jelentősége van a hozamok emelkedésének, a magas hozamszint Eppich szerint a közeljövőben tervezett kibocsátások felfüggesztését vagy késleltetését okozhatja.

 Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényportfólió-menedzsere szerint azonban kis tételben és rugalmasan folytathatja az ÁKK az aukciókat, annak ellenére, hogy a piac „államcsődöt áraz”. A három hónapos papír hozama 10,5 százalékra nőtt, ez azt jelenti, hogy a bankok akár egy drasztikus kamatemelkedést sem tartanak kizártnak. Orbán ennek ellenére úgy gondolja, az MNB nem emel kamatot hétfőn, hanem 9,50 százalékon tartja a rátát, bár jó üzenete lenne, ha a tanács merne vágni. Eppich viszont úgy véli: a jegybank nem folytatja a kamatcsökkentési pályát, sőt, az elmúlt időszakban bekövetkezett devizapiaci mozgások inkább emelést valószínűsítenek a közeljövőben.