Forint: újabb történelmi mélypont - 314 felé közelít az árfolyam

A piaci felhördülést nem is annyira a két kulcsdeviza, az angol font és az euró felárának csökkentése okozta, sokkal inkább a döntéseket követő kommentár által festett borús kép lombozta tovább az egyébként sem derűs kedvet.

Mindeddig óvatosabban használta a „kamat-fegyvert” a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank (EKB), amely a múlt havi szünetet követően fél százalékkal másfél százalékra csökkentette a térség alaprátáját (ez az euró 1999-es bevezetése óta a legalacsonyabb szint). A hírre az euró árfolyama három hónapos mélybe zuhant a dollárral szemben: 1,2558-ra.

A közgazdászok körében megoszlanak a vélemények arról, hogy mennyire jár el helyesen Jean-Claude Trichet jegybankelnök amikor csak fáziskéséssel követi a BoE és a Fed sokkal agresszívabb kamateresztését. A mai sajtótájékoztatón Trichet egyébként kilátásba helyezte további vágás lehetőségét a következő hónapokban.

Néhány szakértő úgy véli, hogy az EKB korábban félreprognosztizálta a gazdasági visszaesés hatását - emiatt a lassú kamatvágás – így viszont elodázta a gyors helyrehozatal lehetőségét. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy az EKB-ban nem alakult ki összhang a kamatpolitikán kívüli eszközhasználatról, ugyanis a közös monetáris térségben nincs mód sem állam sem vállalati kötvényvásárlásra, ugyanis az a szuverén tagállamok iparpolitikájába történő beavatkozással járna.

Erről a kérdésről a bank tanácsában sincs egyetértés, például a ciprusi tag, Athanasios Orphanides szerint az EKB-nak is követnie kellene a vállalati papírokat átvevő brit-amerikai példát, amit Trichet elnök többször is elutasított. Európában tehát szűkebb a mozgástér a pénzmennyiség növelésére, mint a tengerentúlon, így a döntéshozóknak jobb híján marad a kamat, ez viszont indokolja az óvatosságot.

Axel Weber német, és Christian Noyer francia tanácstagok a héten már jelezték, hogy az EKB folyamatosan keresi az összes lehetséges opciót, amivel javíthat a térségben uralkodó gazdasági helyzeten. A Bloomberg elemzői konszenzusa szerint májusban folytatja a csökkentést Frankfurt, amikor is az alapráta 1 százalékra ereszkedik. Weber korábban egyébként ezt a szintet nevezte a csökkentések alsó határának, ami alatt már az „ár buborékok” kialakulásának veszélye fenyeget.