A piaci felhördülést nem is annyira a két kulcsdeviza, az angol font és az euró felárának csökkentése okozta, sokkal inkább a döntéseket követő kommentár által festett borús kép lombozta tovább az egyébként sem derűs kedvet.
Mindeddig óvatosabban használta a „kamat-fegyvert” a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank (EKB), amely a múlt havi szünetet követően fél százalékkal másfél százalékra csökkentette a térség alaprátáját (ez az euró 1999-es bevezetése óta a legalacsonyabb szint). A hírre az euró árfolyama három hónapos mélybe zuhant a dollárral szemben: 1,2558-ra.
A közgazdászok körében megoszlanak a vélemények arról, hogy mennyire jár el helyesen Jean-Claude Trichet jegybankelnök amikor csak fáziskéséssel követi a BoE és a Fed sokkal agresszívabb kamateresztését. A mai sajtótájékoztatón Trichet egyébként kilátásba helyezte további vágás lehetőségét a következő hónapokban.
Néhány szakértő úgy véli, hogy az EKB korábban félreprognosztizálta a gazdasági visszaesés hatását - emiatt a lassú kamatvágás – így viszont elodázta a gyors helyrehozatal lehetőségét. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy az EKB-ban nem alakult ki összhang a kamatpolitikán kívüli eszközhasználatról, ugyanis a közös monetáris térségben nincs mód sem állam sem vállalati kötvényvásárlásra, ugyanis az a szuverén tagállamok iparpolitikájába történő beavatkozással járna.
Erről a kérdésről a bank tanácsában sincs egyetértés, például a ciprusi tag, Athanasios Orphanides szerint az EKB-nak is követnie kellene a vállalati papírokat átvevő brit-amerikai példát, amit Trichet elnök többször is elutasított. Európában tehát szűkebb a mozgástér a pénzmennyiség növelésére, mint a tengerentúlon, így a döntéshozóknak jobb híján marad a kamat, ez viszont indokolja az óvatosságot.
Axel Weber német, és Christian Noyer francia tanácstagok a héten már jelezték, hogy az EKB folyamatosan keresi az összes lehetséges opciót, amivel javíthat a térségben uralkodó gazdasági helyzeten. A Bloomberg elemzői konszenzusa szerint májusban folytatja a csökkentést Frankfurt, amikor is az alapráta 1 százalékra ereszkedik. Weber korábban egyébként ezt a szintet nevezte a csökkentések alsó határának, ami alatt már az „ár buborékok” kialakulásának veszélye fenyeget.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.