A Bloomberg által megkérdezett tíz szakemberből kilenc, a Reuters felmérésében pedig 21-ből 17 elemző voksolt a ráta szinten tartására. „A csökkentésre nincs tér, emelésre nincs szükség” – mondja Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője, és ugyanezt a véleményt osztja Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője is.
Az enyhítés azért nem jöhet szóba, mivel várhatóan emelkedik az infláció. „Az áfa és a jövedéki adó emelése, valamint a tartós forintgyengülés miatt a második negyedévre megfordul az inflációs trend, és az év végére 6 százalékosra nő a pénzromlás üteme” – mondja Török, a Reuters elemzői konszenzusa pedig 5 százalékos áremelkedést jósol decemberre.
A kamatcsökkentés ellen szól az is, hogy a gyenge forint már nem serkenti, hanem hátráltatja a gazdaság növekedését. „Gyengébb árfolyam esetén a devizahitelek emelkedő törlesztőrészletei miatt a lakosságnál kevesebb pénz marad a fogyasztásra, a nem exportáló, de devizahitellel rendelkező vállalkozásoknál a beruházásokra, így a belső kereslet csökken.
Ezt tetézi, hogy a banki hitelezésre is negatívan hat az árfolyam, ez szintén kedvezőtlen növekedési szempontból. Ezek számításaink szerint nagyobb negatív hatással vannak a növekedésre, mint a nettó exportra gyakorolt pozitív hatás” – magyarázza Tardos Gergely, az OTP Bank elemzési vezetője. Tardos szerint a piac is magasabb kamatszintet árazott be, éppen ezért arra számít: a monetáris tanács hétfőn fél százalékponttal emeli az irányadó kamatot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.