250 milliárd dollárral dagad az IMF pénzalapja

Az összeg a fele annak, amiről a G20, azaz a világ legjelentősebb húsz államának vezetői határoztak még a hónap elején Londonban az IMF hitelalapjának, úgynevezett új hitellehetősége, a NAB növeléséről.

Akkor 500 milliárd dolláros emeléssel megháromszorozták volna az IMF válságkezelő alapját.

Ebből Japán 100 milliárdot vállalt, hasonló összeget közösen az Egyesült Államok és az EU (ahogy a G20-csúcson vállalták), további felajánlásokat tett Kanada, Svájc, Norvégia.

A Nemzetközi Valutaalap korábban jelezte: kész kötvényeket kibocsátani, hogy megteremtse a szükséges pénzügyi eszközöket új, összesen további 500 milliárd dollárt igénylő válságellenes hitelezési programjához. Ebből most 250 milliárd forrása biztosított.

Ez a megoldás elsősorban a még a fejlődő országok közé sorolt jelentős államok, elsősorban Kína, Brazília, továbbá Oroszország igényeit tükrözi, mely államok nem kívántak komolyabb közvetlen pénztámogatással beszállni az IMF nagy válságellenes sürgősségi hitelcsomagjába. Az azonban a kötvénykibocsátás terve mellett sem biztos, hogy az 500 milliárd dolláros hitelalap-növelés sikerrel megvalósul - írják a jelentések.

Még szombaton az IMF "politikai döntéshozó bizottságának" ülésén Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter hangsúlyozta a hiteltámogatás jelentős növelésének szükségességét , azt húzva alá, hogy az IMF-nek rendelkeznie kell a válsághelyzetben mind a fejlett, mind a fejlődő országok igényeire hathatós választ adó forrásokkal, illetve eszközökkel, hogy a fél billió dollárral az új hitelezési alap, a NAB összesen 750 milliárdra növekedhessen.