BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Folytatódott a tőkekivonás

Április elején megkezdték a kifizetéseket az ingatlanalapok a tavaly novemberben visszaváltást kérelmező ügyfelek számára. Az óriási mértékű tőkekivonástól szenvedő konstrukciók forgalmazását a múlt év tizenegyedik hónapjában függesztette fel a pénzügyi felügyelet, a tíznapos kényszerpihenő után pedig az alapok zöme úgy indult újra, hogy a korábban megszokott két-három helyett már csak kilencven napra vállalta a befektetési jegyek visszaváltását. A felfüggesztés óta elsőként visszaváltást kérők számára a határidő most járt le, és ismét naponta több milliárd forint áramlik ki az ingatlanalapokból. A MoneyMoon pénzügyi tanácsadó cég adatai szerint április 8-ig már csaknem 23 milliárd távozott a nyílt végű konstrukciókból. Volumenében a legtöbbet az OTP Ingatlanbefektetési Alap veszítette el, ebből több mint 9 milliárdot vontak ki két nap alatt, a vagyon mintegy 13 százalékát. Arányaiban véve azonban ez a tőkevesztés még szerénynek számít, más alapok ugyanis egy-két napon belül 20-30 százalékos tőkekivonást szenvedtek el.

A legnagyobbat a HVB Lépéselőny bukta: egyetlen nap alatt a nem egészen 1,7 milliárd forintos tőkekivonás miatt vagyona 60 százaléka lett oda. Az alapok alapjaként működő, korábban zömében ingatlanalapokba fektető Lépéselőny befektetési politikája is megváltozott. Mivel nyílt végű alapként a zárt végűvé vált Európa Ingatlanbefektetési Alapban lévő befektetési jegyeit viszsza kellett váltani, a jövőben már csak kötvény- és pénzpiaci eszközökben forgatja a befektetők vagyonát.

Egy tavaly novemberben sebtében elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően dönthetnek úgy az ingatlanalapok, hogy zárt végűvé alakulnak, ezzel a lehetőséggel azóta négy hazai alap élt. Közülük a Raiffeisen és az Európa konstrukcióinak átalakulását kísérte nagyobb figyelem, mivel a Macrogamma MAG alapjának és a Carion ingatlanalapjának a „bezárása” viszonylag kevés kisbefektetőt érintett. Dacára annak, hogy a két nagy alap a kitartó befektetőknek évente 6 százalékos hozamgaranciát ígért, a 44,4 milliárdos vagyonú raiffeisenes alapból végül 34,3 milliárd forint értékben váltottak vissza befektetési jegyeket az ügyfelek, a nagyjából 15 milliárdos Európánál pedig 12,8 milliárd forintnyi visszaváltás volt.

A befektetők viselkedése érthető, hiszen annak idején azzal az ígérettel vásároltak ingatlanalapot, hogy bármikor visszaválthatják a befektetési jegyeket, ha szükségük lesz a pénzre, a zárt végű alapok befektetési jegyeivel való kereskedés azonban nehézkes lenne. Másrészt az árfolyamok alakulásában is csalódtak a kliensek. Az ingatlanalapok korábban éveken át a pénzpiaci alapokéval megegyező vagy azt még felül is múló hozamot értek el, a tavaly novemberi felfüggesztés óta azonban többségük árfolyama a mélybe zuhant.

A legdurvább veszteséget a Biggeorge’s-NV 4. befektetői szenvedték el; befektetési jegyeik árfolyama öt hónap alatt több mint 50 százalékot esett, rajta kívül fél tucat alap van még 20 százalékosnál nagyobb mínuszban. Üdítő kivételnek számítanak a piacon az Erste csoport által kezelt konstrukciók, amelyek ugyanebben az időszakban néhány százalékos pozitív hozamot értek el. A társaság abban is különbözik egyébként a versenytársaitól, hogy nem a törvényben megszabott maximális kilencvennapos, hanem a pénzügyi felügyelet által minimálisan elvárt 31 napos határidővel váltja viszsza az ingatlanalapok befektetési jegyeit. VG

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.