Április elején megkezdték a kifizetéseket az ingatlanalapok a tavaly novemberben visszaváltást kérelmező ügyfelek számára. Az óriási mértékű tőkekivonástól szenvedő konstrukciók forgalmazását a múlt év tizenegyedik hónapjában függesztette fel a pénzügyi felügyelet, a tíznapos kényszerpihenő után pedig az alapok zöme úgy indult újra, hogy a korábban megszokott két-három helyett már csak kilencven napra vállalta a befektetési jegyek visszaváltását. A felfüggesztés óta elsőként visszaváltást kérők számára a határidő most járt le, és ismét naponta több milliárd forint áramlik ki az ingatlanalapokból. A MoneyMoon pénzügyi tanácsadó cég adatai szerint április 8-ig már csaknem 23 milliárd távozott a nyílt végű konstrukciókból. Volumenében a legtöbbet az OTP Ingatlanbefektetési Alap veszítette el, ebből több mint 9 milliárdot vontak ki két nap alatt, a vagyon mintegy 13 százalékát. Arányaiban véve azonban ez a tőkevesztés még szerénynek számít, más alapok ugyanis egy-két napon belül 20-30 százalékos tőkekivonást szenvedtek el.
A legnagyobbat a HVB Lépéselőny bukta: egyetlen nap alatt a nem egészen 1,7 milliárd forintos tőkekivonás miatt vagyona 60 százaléka lett oda. Az alapok alapjaként működő, korábban zömében ingatlanalapokba fektető Lépéselőny befektetési politikája is megváltozott. Mivel nyílt végű alapként a zárt végűvé vált Európa Ingatlanbefektetési Alapban lévő befektetési jegyeit viszsza kellett váltani, a jövőben már csak kötvény- és pénzpiaci eszközökben forgatja a befektetők vagyonát.
Egy tavaly novemberben sebtében elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően dönthetnek úgy az ingatlanalapok, hogy zárt végűvé alakulnak, ezzel a lehetőséggel azóta négy hazai alap élt. Közülük a Raiffeisen és az Európa konstrukcióinak átalakulását kísérte nagyobb figyelem, mivel a Macrogamma MAG alapjának és a Carion ingatlanalapjának a „bezárása” viszonylag kevés kisbefektetőt érintett. Dacára annak, hogy a két nagy alap a kitartó befektetőknek évente 6 százalékos hozamgaranciát ígért, a 44,4 milliárdos vagyonú raiffeisenes alapból végül 34,3 milliárd forint értékben váltottak vissza befektetési jegyeket az ügyfelek, a nagyjából 15 milliárdos Európánál pedig 12,8 milliárd forintnyi visszaváltás volt.
A befektetők viselkedése érthető, hiszen annak idején azzal az ígérettel vásároltak ingatlanalapot, hogy bármikor visszaválthatják a befektetési jegyeket, ha szükségük lesz a pénzre, a zárt végű alapok befektetési jegyeivel való kereskedés azonban nehézkes lenne. Másrészt az árfolyamok alakulásában is csalódtak a kliensek. Az ingatlanalapok korábban éveken át a pénzpiaci alapokéval megegyező vagy azt még felül is múló hozamot értek el, a tavaly novemberi felfüggesztés óta azonban többségük árfolyama a mélybe zuhant.
A legdurvább veszteséget a Biggeorge’s-NV 4. befektetői szenvedték el; befektetési jegyeik árfolyama öt hónap alatt több mint 50 százalékot esett, rajta kívül fél tucat alap van még 20 százalékosnál nagyobb mínuszban. Üdítő kivételnek számítanak a piacon az Erste csoport által kezelt konstrukciók, amelyek ugyanebben az időszakban néhány százalékos pozitív hozamot értek el. A társaság abban is különbözik egyébként a versenytársaitól, hogy nem a törvényben megszabott maximális kilencvennapos, hanem a pénzügyi felügyelet által minimálisan elvárt 31 napos határidővel váltja viszsza az ingatlanalapok befektetési jegyeit. VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.