Feltehetőleg a legtöbb hazai devizahiteles emlékében még mindig élénken élnek az idei tavasz első hetének piaci eseményei, hiszen az euró árfolyama március 5-én történelmi csúcson, 316,41 forinton zárta a kereskedést.
A helyzet a forint szempontjából március végéig sem javult sokat, bár a hónap közepén a kurzus a 295 egységes váltási szint alá is benézett, 31-én mégis 308 forint felett váltották a bankközi devizapiacon az eurót. Azóta azonban nagyot fordult a világ, június 26-án a kereskedés végén mindössze 276,8 forintot ért az uniós fizetőeszköz.
Amennyiben nem történik katasztrófa a júniusból hátralévő két kereskedési nap alatt, akkor több mint 10 százalékkal értékelődhet fel a magyar deviza egyetlen negyedév alatt az euróhoz képest, erre pedig a pénznem 1999-es debütálása óta nem volt még példa. Ráadásul a forint szárnyalását sem a lengyel zloty, sem a cseh korona nem bírta követni. Előbbi ugyanis 2,3, utóbbi pedig 5,39 százalékkal drágult csupán az euróhoz képest ugyanebben az időszakban. És nem csupán a hazai deviza, hanem a legfontosabb magyar tőzsdeindex is alaposan lekörözte a két, régiós társát.
Míg a BUX index a múlt pénteken 39,47 százalékkal magasabb szinten zárt, mint március utolsó kereskedési napján, addig a cseh PX 19,3, a lengyel WIG20 pedig 23,05 százalékos emelkedést produkált ugyanebben az időszakban – önmagában szintén irigylésre méltó teljesítmény, de a BUX szárnyalásánál jóval gyengébb. A magyar deviza, és benchmark részvényindex átlagon felüli szárnyalását az elemzők a régiós országok költségvetési hiányainak alakulásával magyarázzák. A Citigroup londoni elemzője szerint a külföldi befektetők szemével nézve Magyarország egy olyan állam, amely megbirkózik a költségvetési hiány lefaragásával, miközben mély recesszióba süllyedt a gazdasága. Ezzel szemben például Lengyelországban, ahol most kezd csak igazán elszabadulni a deficit, a gazdasági növekedés fellendülésének egyelőre szintén nincs nyoma még. A statisztikai adatok alátámasztják a Citi elemzőjének véleményét. Lengyelországban például a költségvetés által május végéig felhalmozott hiány 16,4 milliárd zlotyra rúgott, ami az egész évre előirányzottnak a 90,2 százaléka.
Továbbá jócskán meghaladja a 2008 első öt hónapjában felhalmozott hiány volumenét is, ami akkor a 2 milliárd zloty-t sem érte el. Csehországban sem sokkal kedvezőbb a helyzet tavaly május végén 38,3 milliárd koronás hiány mellett kormányozták az országot a cseh honatyák, idén ennek csaknem a kétszerese, 71,4 milliárd volt a deficit. Sőt május elején a cseh pénzügyminisztériumnál úgy nyilatkoztak: remélik, hogy az idén nem lépi át a 150 milliárd koronás határt a költségvetési hiány. Ugyanakkor Magyarországon az előző év első öt hónapjában 424,8 milliárd forintos költségvetési deficit keletkezett.
Idén valamivel magasabb volt ugyan – 568,7 milliárd forint – a kiadási többlet május végéig, de a növekedés arányát tekintve ez össze sem hasonlítható a cseh vagy a lengyel makro mutató változásával. Ahogy a forint erősödése, és a BUX szárnyalása sem, a két másik ország devizájának, illetve benchmark tőzsdeindexének teljesítményével.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.