Kezd visszatérni a befektetési alapokba vetett bizalom

A tőke-, vagy hozamvédelmet nyújtó garantált alapok nagy előnye, hogy egy meghatározott futamidőre előre meghatározott minimális kifizetést „garantálnak”, azaz legalább a tőke visszafizetésére - a tőkepiaci helyzettől függetlenül -, de gyakran egy minimális hozamra is ígéretet tesznek.

Emellett különböző tőkepiaci befektetések - részvények, ingatlan- vagy árupiacok - jövőbeli hozamából is részesedést kínálnak, azok veszteségeinek elkerülésével. Ezek az alapok jellemezően egyrészt alacsony kockázatú, fix kamatozású eszközökbe - bankbetétekbe, állampapírokba -, másrészt valamilyen opciós ügyletbe fektetik a befektetők rájuk bízott pénzét. Mivel az alapok határozott futamidőre szólnak – jellemzően 3-4 évre – a fix kamatozású eszközök (nem csak a betétek) lejáratig tartva árfolyamkockázat-mentesek.

„A jelenlegi bizonytalan tőkepiaci helyzetben a garantált alapok nyújtotta tőkevédelem és a magasabb hozam lehetősége igen vonzó alternatívája lehet a hagyományos befektetéseknek, különösen, hogy a válság hatására bekövetkezett nagy árfolyamesések lehetőséget nyújtanak jó kilátású opciós struktúrák kialakítására.” – hangsúlyozza Temmel András, a Bamosz főtitkára, és hozzáteszi: „A garantált alapok a tőkevédelem miatt igen alacsony kockázatú befektetési eszközök, és mivel nincs ingyen ebéd, a többlethozam lehetősége ellenére a várható hozamuk hosszútávon – éppen a tőkevédelem költsége miatt - elmarad a magasabb kockázatú alapokétól.

A gyenge eredményeket elérő piacok ellen ugyanakkor védelmet biztosítanak, ennek fejében viszont a likviditásuk jellemzően korlátozottabb.” Az első garantált alap 2002-ben jött létre Magyarországon, azóta kiemelkedő népszerűségüket mutatja, hogy idén május végén 166 (ebből 152 nyilvános) garantált alap működött, ezekben összesen több mint 474 milliárd forintot kezeltek, ami a teljes kezelt vagyon csaknem ötöde.

Fix kamatozású eszközökbe jellemzően induláskor az alap tőkéjének 80-90%-át fektetik, ez biztosítja általában a lejáratkori tőke- vagy hozamígéretet. Egyszerű példaként, ha az alap induláskori tőkéjének 90%-a bankbetétben van, amely évi 6%-kal kamatozik, akkor két év elteltével a betéti rész az induláskori tőke 101%-át teszi ki, ami biztosítja a tőke megóvására tett ígéretet.

Eközben az induló tőke maradék 10-20%-át valamilyen opció megvásárlására fordítja az alapkezelő. Ez biztosítja a többlethozam lehetőségét – egy részvénykosár, többféle tőkepiaci index vagy ezek valamilyen csoportosítása időszaki teljesítményéből biztosít részesedést, természetesen csak pozitív irányban. Az opció értéke a mögöttes piacok teljesítményétől függ, így a többlethozam ezen piacok hatásának megfelelően alakul.

A garantált alapok esetében alapvető a jól kialakított opció és a jól megválasztott mögöttes piacok. Az induló tőke 10-20%-ért vásárolt opció természetesen a portfolió egészére vonatkozik, ez a tőkeáttétel segíti, hogy ha a mögöttes piac a futamidő alatt például 20%-ot emelkedik, akkor a garantált alap is 20% hozamot érjen el (és ne csak ennek 10-20%-át, azaz 2-4%-ot).

Fontos információ még a hozamkorlát léte – ez az opció költségét csökkentendő maximálja az elérhető hozamot. Ha ez a hozamkorlát például 100%, az azt jelenti, hogy ha a futamidő alatt a mögöttes piac teljesítménye 120%, a garantált alap akkor is csak 100%-ot fog elérni. Egy másik fontos fogalom a participációs ráta – noha ez jellemzően 100%, bizonyos esetekben ettől eltérő is lehet.

A participációs ráta, vagy teljesítmény-részesedés azt mutatja, hogy az elért mögöttes piaci hozam milyen arányban kerül az alapba. Például 90%-os participációs ráta esetén a 20%-kal emelkedő mögöttes piac 18%-os hozamot jelent az alap befektetőinek.