Drága maradt a forinthitel

Nem nagyon látszik a forinthitelek árazásán az eddigi jegybanki kamatcsökkentések hatása, legalábbis a legutolsó, júliusi statisztikák erre engednek következtetni.

Július végéig ugyanis - az októberi, pánikszerű kamatemelést követően - összeségében 200 bázisponttal vágott az irányadó rátán a Magyar Nemzeti Bank, ám a lakossági, átlagos forintkölcsön-kamatok alig, a vállalatiak pedig nem egészen egy százalékponttal mérséklődtek. Sőt, előbbieknél még az átlagkamatláb emelkedésére is akad példa: a személyi kölcsönöknél például novembertől júliusig 28 bázisponttal kúsztak feljebb a pénzügyi szolgáltatók által felszámolt kamatok.

A lapunknak nyilatkozó hitelintézetek szerint a lassú reakciót több tényező is magyarázza: egyrészt a válság kirobbanásával növekedtek a kockázati felárak, másrészt a szolgáltatók a 2008 októberi, 300 bázispontos jegybanki kamatemelést sem érvényesítettették a kondíciókban.

A visszafogott ármozgásokat emellett magyarázhatja az is, hogy a hitelkihelyezési kedv, illetve a kereslet is drasztikusan lecsökkent a hazai piacon. Ezt jól illusztrálja, hogy az MNB adatai szerint júliusban mindössze 38 milliárd forintnyi új hitelt helyeztek ki a háztartásoknak a pénzügyi szolgáltatók, ráadásul úgy, hogy az éppen megszűnő támogatott lakáskölcsönök kihelyezése is megugrott némileg.

Mindezek ellenére a bankok már érezhető változásokat ígérnek a közeljövőre vonatkozóan: az OTP Bank október 1-jével egyes termékeknél, differenciált hitelkamat-csökkentést hajt végre, de csökkenti egyes forinthiteleinek kamatait az MKB Bank és az Erste is, az UniCreditnél pedig már augusztus közepén egy százalékponttal mérsékelték a jelzáloghitelek kamatát.

További részletek a holnapi Világgazdaságban