2010 a tőzsdén: "óriási káosz" jöhet az elemző szerint

Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője szerint a piacok jelenleg túlságosan pozitív forgatókönyvet áraznak, ezzel szemben inkább negatív meglepetések jöhetnek. Kockázatot lát például az európai országok államadósságának gyors növekedésében , ami a kötvényhozamok emelkedéséhez vezethet, valamint abban, hogy a gazdasági növekedés a vártnál lassúbb ütemben indulhat meg. Mindez a részvénypiacokon is negatív korrekciót válthat ki, de durva árfolyamesésre a szakember már nem számít.

A 2009-es év meghatározó eseménye volt, hogy az első három hónapban összeomlottak a pénz- és tőkepiacok - mondta a szakember az MTI-nek. Az ezt követő óriási emelkedés oka véleménye szerint egyrészt abban keresendő, hogy az árfolyamok olyan mély szintre estek, hogy onnan már könnyű volt emelkedni. Másrészt a világ központi bankjai és kormányai által hozott intézkedések sikeresek voltak: nem csak az eszközárakat sikerült stabilizálni, hanem 2009 végén már a reálgazdasági folyamatokban is látszik a stabilizáció, de legalábbis nem romlik tovább a helyzet. Hozzátette azonban, hogy a növekedési kilátások még mindig "homályosak".

Móró szerint Magyarország világviszonylatban is "elképesztően szigorú" válságkezelő csomagot léptetett életbe, ezáltal sikerült helyreállítani a befektetői bizalmat, ami elsősorban az állampapírok csökkenő hozamán követhető nyomon. A gazdasági növekedési kilátásokat tekintve viszont Magyarországon nagyon rossz a helyzet - tette hozzá.

A magyar részvények árazását ugyanakkor alapvetően a globális tényezők határozzák meg, a részvénypiac szempontjából nem annyira a hazai, mint inkább a régiós gazdasági növekedés számít. A vezető tőzsdei társaságok szinte kivétel nélkül rendelkeznek külföldi kitettséggel - mondta az elemző. Megjegyezte: függetlenül attól, hogy Magyarországon jelenleg hogyan alakul a GDP, a magyar részvények a világ legjobban teljesítő papírjai közé tartoztak a márciusi mélypont óta. A mostani szintről azonban Móró Tamás egyelőre nem vár emelkedést, a Concorde célárai inkább oldalazást vagy csökkenést vetítenek előre a jövő évben. A vállalati profitok valószínűleg javulni fognak, de ezek már "beárazódtak" a papírok árfolyamába.

Móró nagy reményeket fűz ugyanakkor a tartós befektetési szerződés jövő évi bevezetéséhez, az ilyen számlán tartott forinteszközök öt év lekötés után adómentesek. A lakossági pénzek bevonása erősítheti a magyar piacot, lökést adhat mind a részvény-, mind a kötvénypiacnak, és valamelyest ellensúlyozhatja a külső negatív hatásokat. A 2010-es parlamenti választások várható piaci hatásaival kapcsolatban az elemző úgy vélekedett: a piac szempontjából a globális folyamatok és a régiós gazdasági növekedés sokkal meghatározóbb, mint az hogy ki van kormányon.

Hosszabb távon nem befolyásolja a piacot a választás eredménye, azt azonban nem zárta ki, hogy a választásokat megelőző felfokozott hangulatban a magyar eszközökben lesz egy eladási hullám. Hozzátette, hogy ezt érdemes vételre kihasználni.

Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline Értékpapír Zrt. vezető elemzője szerint a 2010-es év még akár "óriási káoszt" is hozhat a piacon. A "bankóprés" egy ideig támogatja a tőzsdéket és a pénzpiacokat, de nem lehet tartós megoldás - mondta az elemző az MTI-nek, arra utalva, hogy a március óta tapasztalható fellendülés elsősorban a jegybankok likviditásnövelő intézkedéseinek, a kamatcsökkentéseknek és az eszközvásárlásoknak köszönhető, amelyekkel növelték a pénzkínálatot. Az emelkedő piac pedig elkezdte beszippantani a még meglévő megtakarításokat főleg Ázsiában és Latin-Amerikában. Ezek együttes hatása drasztikus keresletet támasztott minden eszköz piacán, a részvénytől az olajig.

A befektetők egy része veszélyes játékba fogott: dollár hitelekből finanszírozták az eszközvásárlásaikat, miközben a reálgazdaságban még nem látszott a fellendülés. Bizonyos szegmensekben fel lehetett ugyan fedezni a stabilizálódás jeleit - például az amerikai ingatlanpiacon vagy az autóiparban -, de ez főként a stabilizálást célzó intézkedések hatása, amelyet a pénz- és tőkepiacok túlreagáltak - vélekedett az elemző.

Sarkadi Szabó Kornél szerint "piramisjáték" indult a részvénypiacokon, egyre több beszálló, egyre magasabb árakon vásárol. Azzal azonban, hogy mindenki beszáll a részvénypiacra, nem mentjük meg a reálgazdaságot. Előbb-utóbb bekövetkezik a trendforduló és jön a kijózanodás - figyelmeztetett. Az elemző szerint a világgazdaság egy korszak végére ért. Egyrészt a fejlett világban "elfogyott a puskapor", kiderült, hogy véges a fogyasztásnak a hitelből való finanszírozhatósága. Másrészt borulni látszik az a modell, hogy amit Kína és Ázsia megtermel és finanszíroz, azt Amerika és a fejlett világ elfogyasztja. Szerkezetváltásra van szükség a világgazdaságban, de hogy milyen modell húzná ki a világot a bajból, az egyelőre nem látszik.

A hazai részvénypiac 2010. évi kilátásaival kapcsolatban úgy vélekedett: a magyar piac mozgását 90 százalékban a globális tényezők határozzák meg, és a választások idején átmenetileg felerősödhetnek ugyan az egyedi tényezők, de alapvetően a közép-európai, európai trendekkel fog együtt menni a magyar piac.

A tőzsdei cégek növekedési kilátásai is erősen függnek a globális hatásoktól. Amíg ilyen gyenge a kereslet az olajpiacon, addig a finomítói árrések sem fognak emelkedni, így a Mol kilátásai sem javulnak. Az OTP esetében pedig amíg gondban van a világgazdaság, addig a hitelportfólió minősége is romlik vagy legalábbis nem javul - fejtette ki Sarkadi Szabó Kornél.

Háda Bálint, a QUAESTOR csoport pénzügyi elemzője úgy vélte, tavasszal eldőlhet, hogy merre halad tovább a világgazdaság és a részvénypiac, megkezdődik-e az organikus gazdasági fellendülés, vagy pedig a gazdasági válság újabb szakasza kezdődik.

A szakértő elmondta: a jelenlegi tendenciák alapján fordulat következhet be a nemzetközi piacokon, mivel 2009 végén jelentősen erősödni kezdett a dollár, a részvénypiacok azonban még nem reagáltak gyengüléssel erre, az EUR/USD páros március óta tartó emelkedő trendje is megszakadt.

A dollár erősödésének tekintetében nem egyértelmű az elemző szerint, hogy csak túlárazták a befektetési eszközöket a piacok, vagy pedig annyira rendbe jött minden a válság után, hogy már megéri az Egyesült Államok gazdaságába fektetni. Az amerikai állampapírpiacon bekövetkezett hozamemelkedés csak részben igazolja az optimista kilátásokat.

Háda Bálint kiemelte: a nemzetközi részvénypiacok trendjét 2010-ben az határozhatja meg, hogy lesz-e olyan gazdasági növekedés, amely lendületbe hozza a tőzsdét, anélkül, hogy folyamatosan pénzt kellene pumpálni a gazdaságokba. Egyelőre egyáltalán nem látszik, hogy a tőzsdeindexek főleg a gazdaságok teljesítménye miatt nőnének - tette hozzá.

Hangsúlyozta: legkésőbb februárban vagy márciusban a jegybankok megkezdik leállítani azokat a programokat, amelyek keretében pénzt szivattyúztak a gazdaságokba, ekkor kiderül, hogy "önerőből" is növekedni tud-e a gazdaság, vagy csupán a mesterségesen teremtett nagy pénzkínálat hajtotta fel az árakat.

Búcsú az élénkítéstől: Egy és hat hónap közti lejáratú lekötött betéti konstrukciókat kínál fel hamarosan az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a kereskedelmi bankoknak, hogy kivonja a piacról a becslések szerint legalább 1000 milliárd dollárra tehető felesleges likviditásnak legalább egy részét. (2009.12.30)

A szakértő szerint amennyiben megáll a növekedés, és a reálgazdaság tavasszal nem hozza azokat a számokat, amelyeket a tőzsde megelőlegezett, jelentősen csökkenhetnek a részvényárfolyamok. Ha viszont tényleg kedvező makroadatok látnak napvilágot, folytatódhat a növekedés a részvénypiacokon, de csak jóval kisebb mértékben, mint 2009-ben.

Szkülla és Kharübdisz: Nyilvánvaló tehát, hogy az extra pénzek eltüntetésére szükség lesz. A kérdés „csak” az, hogy mikor, milyen ütemezésben, hogyan. Ha túl korán, túl gyorsan szivattyúzzák ki a jegybankok az extra likviditást, azzal visszalökhetik az éppen csak éledező reálgazdaságot a recesszióba. Ha viszont túl későn, túl lassan történik meg a visszarendeződés, akkor olyannyira túlértékeltté válhatnak egyes pénzpiaci eszközök (például a részvények), ami szinte beléjük kódol egy újabb válságot.

Az elemző rámutatott: az egyik legnagyobb probléma az, hogy a megnövekedett pénzmennyiség ellenére sem indult be a hitelezés, márpedig e nélkül nem állhat helyre a gazdasági növekedés korábbi üteme. Újabb lufik fújódtak fel - elsősorban a részvény- és a nyersanyagpiacon -, az pedig, hogy az államok kormányzati lépésekkel tartottak életben számos vállalatot, lényegesen meghosszabbíthatja a válságot, mivel lelassult a piac tisztulása.

A szakértő számításai szerint a világgazdasági tendenciák tekintetében inkább pesszimista forgatókönyv valósulhat meg 2010-ben, amely szerint a gazdasági növekedés nem válik el a kormányzati programoktól, így azok kiesésével a válság egy újabb szakasza kezdődik meg. E forgatókönyv szerint a válság 2010 végén, 2011 közepén érhet újabb mélypontjára, és akár még súlyosabb lehet a recesszió, mint az első szakaszban.

„A makromutatók lassú kilábalást jeleznek előre, a kérdés csak az, hogy ez önjáróvá válik-e 2010-ben, vagyis költségvetési és monetáris ösztönzők nélkül is folytatódik-e a kilábalás" – fogalmazott Barcza György, a K&H vezető elemzője az Indexnek.

Tardos Gergely, az OTP elemzési központjának vezetője is hasonlóan látja a helyzetet. „Ha lesz is a recessziónak második hulláma, akkor a visszaesés már közel sem lesz olyan mértékű, mint az eddigi. Illúzió viszont, hogy Nyugat-Európában és Amerikában tartósan gyors növekedés következne. Azonban ki merem jelenteni, hogy a nehezén túl vagyunk” – fogalmazott.

Nem hisz a gyors növekedésben Németh Dávid, az ING elemzője sem, de jelentős visszaesést ő sem tart valószínűnek: "a 2005-2006-os évekre jellemző robosztus növekedés 2012-2013-ra térhet vissza világszinten. Azonban már 2011-ben is növekedhetünk jelentősebb mértékben."

Az elemző várakozásai alapján csak 30-35 százalék annak esélye, hogy optimista forgatókönyv valósul meg, valóban bíztató adatok látnak napvilágot az Egyesült Államokban, és a hitelezés is beindul.

A magyar gazdasági helyzettel kapcsolatban Háda Bálint elmondta: a gazdaságpolitikában és a költségvetés tekintetében nem sok változott 2009-ben, Magyarország továbbra is arra vár, hogy megkezdődjön a fellendülés Németországban. A hitelezés Magyarországon sem indult meg, míg a rossz hitelek aránya továbbra is magas.

Hangsúlyozta: nagy kockázatot hordoz magában, hogy mit tesz a választások után az új kormány. A jelenlegi költségvetés csak azzal számol, hogy tavasszal javulni fog a helyzet, ha viszont a pesszimista forgatókönyv valósul meg, nem tudni milyen feltételekkel juthat az ország ismét hitelhez.

A szakértő úgy vélte, hogy komplex euróbevezetési programra volna szükség Magyarországon, amely nem csak céldátumot határozna meg, hanem konkrét lépéseket is. Ennek mentén kellene tárgyalni az IMF-fel és a hitelezőkkel arról, hogy menjenek bele egy anticiklikus gazdaságpolitika megvalósításába, amely még ha a jelenleginél nagyobb költségvetési hiánnyal jár is, beindítja a belső keresletet, erősíti a hazai vállalakozásokat, és javítja a munkaerő-piaci helyzetet. Az elemző szerint egy ilyen program nélkül tartósan gyenge forint, magasabb infláció, munkanélküliség, és csökkenő fogyasztói kereslet várható Magyarországon.

Háda Bálint a Budapesti Értéktőzsde vezető részvényeivel kapcsolatban elmondta: az OTP üzemgazdaságilag rendben lesz, azonban a rossz hitelek várhatóan tovább emelkedő aránya aggasztó lehet. Ha a befektetők adni fogják a papírt, ez lesz az egyik legfőbb érvük - tette hozzá. Emellett a bank eredményessége is romolhat 2010-ben, a hitelezés idei visszafogottsága miatt.

A Mol papírjaival kapcsolatban kiemelte: a jelenlegi finomítói árrések nem kedveznek a vállalat eredményességének, azonban a horvát INA "aranybánya" lehet a társaság számára, amennyiben az INA privatizációjának felülvizsgálata a Mol számára kedvező eredményhez vezet. Rámutatott: a társaság pakisztáni projektjei 2012-ben, 2013-ban beérnek, így fokozatosan emelkedhet részvényeinek árfolyama. A szakértő összességében úgy vélte, jövőre az olajpapír piacán lassú emelkedés mehet végbe.

A QUAESTOR pénzügyi elemzője a Mol és az OTP mellett a Richter papírjainak 2010-es alakulását emelte ki: úgy vélte, kedvezően hathat a gyógyszeripari részvény árfolyamára a társaság hatóanyag-projektje, amely révén erősödhet jelenléte az Egyesült Államokban.