Befektetőket keres az ÁKK
A pénzügyminiszter többeknek is üzent a Financial Times internetes portálján megjelent interjújában. A befektetők megnyerésére azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak már nincs szüksége a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi támogatására, és az IMF-csomag fennmaradó hányada biztonsági tartaléknak tekinthető. Oszkó szerint Magyarország már a piacról is fedezni tudja külső finanszírozási igényeit, és ha az ország a választások után is tartja magát a jelenlegi költségvetési pályához, s ha a piac látja, hogy a költségvetési konszolidáció nem csak egyszeri fellángolás volt, akkor nem lesz szükség a készenléti csomag októberi határidejének a meghoszszabbítására – üzent a pénzügyminiszter az ellenzéknek. Oszkó Péter a befektetőkkel kezdett tárgyalásairól annyit árult el a távirati irodának, hogy ezek célja a piaci finanszírozás lehetőségeinek a felmérése.
Szakértők szerint jó a roadshow időzítése, erre utalhat az is, hogy a múlt héten Lengyelország a tervezett egymilliárddal szemben végül hárommilliárd eurónyi ajánlatot fogadott el a kedvező befektetői hangulatnak köszönhetően. A jelentős túljegyzés Magyarország esetében is előfordulhat, de az ÁKK célja elsősorban az idén lejáró devizakötvények megújítása lehet, ezért másfél milliárd eurónál nagyobb ajánlatot nem valószínű, hogy elfogad – mondja Németh Dávid, az ING elemzője. Szerinte látszik, hogy már nem akarja a Pénzügyminisztérium felhasználni az IMF-pénzt, viszont a tetemes refinanszírozás miatt folyamatosan szüksége lehet devizára. A roadshow-val kapcsolatban kiemelte: az elsősorban a nagyobb alapkezelőket célozhatja, amelyek nem spekulatív célból, hanem hosszabb távon tartanák a kötvényt, ezért elsősorban az ő igényeik felmérése zajlik. Németh Dávid úgy véli, tízéves lejáratú kötvényeket lehet érdemes kibocsátani, ugyanis ezeknek jóval lejjebb van most a hozama. Az időzítés viszont nem annyira meglepő, hiszen év elején mindig nagyobb az érdeklődés a piacon, ezért régóra szokása az ÁKK-nak a januári kibocsátás.
Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő szakembere szerint is minél hosszabb lejáraton érdemes kibocsátani, ugyanis az most alacsony feláron történhet. Fontos az időzítés, mert az idén világszerte nagy kötvénykínálat várható – ahogy a gazdaságaikat élénkítő, pénzügyi szektoraikat szanáló államok tetemes adósságot halmoztak fel –, ezt pedig jobb megelőzni. Ráadásul most Magyarország a mintapélda, amelyet a nemzetközi közösség előszeretettel állít Görögország – a rossz tanuló – elé, vagyis kedvező a légkör a jó áron – nagyjából 200 bázispontos felárral – történő adósságeladásra. Ugyanakkor a devizaforrás drágább, mint a forint, ezért kérdés, nem lenne-e jobb utóbbiban árulni kötvényt. Az adósságkezelőnek ráadásul célja kell legyen, hogy a finanszírozási szerkezeten belül a deviza arányát a jelenlegi 40-ről 30 százalékra szorítsa vissza, ennek viszont ellentmond a devizában denominált kötvénykibocsátás. Az idén tehát nem várható a devizaarány csökkenése, és valószínűleg még a piaci finanszírozás aránya sem fog tetemesen nőni – véli Orbán Gábor. Szerinte az idén is vannak „nem piaci” elemek az adósság finanszírozásában, például az állam MNB-nél elhelyezett 400 milliárd forintnyi devizabetétje, amely a még tavaly lehívott IMF–EU-pénzből megmaradt. GT
Tavaly sikeres volt a kibocsátás
Magyarország legutóbb tavaly júliusban hajtott végre devizakötvény-kibocsátást. Az egymilliárd eurós, ötéves futamidejű kötvényt – amelyre 2,9 milliárd euró értékben érkezett jegyzés – július 17-én 99,835 százalékos kibocsátási áron, a hasonló futamidejű eurókamatcsere-hozam (midswaps) fölött 3,95, a hasonló futamidejű német államkötvény felett 4,325 százalékponttal árazták.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.