Egyre fontosabb a nyugdíjas évekre való takarékoskodás

Hazánkban a lakosság 17 százaléka gondolja úgy, hogy a következő egy évben félre tud tenni. A többi kelet- és közép-európai országban 2009-ben jelentősen csökkent azok aránya, akik hajlandóságot éreznek a megtakarításra és mindezt meg is tudják tenni – állapítja meg a GfK 14 kelet- és közép-európai országban nemrégiben végzett felmérése. Minden vizsgált országra jellemző, hogy a lakosság tartalékol a nehezebb időszakokra, a gyerekek támogatására és egyre inkább a nyugdíjas évekre. A banki termékek közül még mindig a folyószámla a legnépszerűbb, viszont jelentősen lecsökkent az értékpapír, mint befektetési forma népszerűsége.

Közép-Európa EU-tagországaiban öt lakosból négy banki ügyfél, Délkelet-Európában ez csak a lakosok feléről mondható el. A régió országai e téren jelentős eltérést mutatnak. Ausztriában és Szlovéniában például szinte minden 15 évesnél idősebb ember ügyfele valamelyik pénzintézetnek. Magyarországon, a Cseh Köztársaságban, Horvátországban, Szlovákiában és Ukrajnában ez az arány 80 százalék feletti, Bosznia-Hercegovinában, Oroszországban és Szerbiában pedig 70 százalék körül van.

Egyértelmű változás figyelhető meg az újonnan igénybe vett banki termékek terén és a termékek használatában. Még mindig a folyószámla a legnépszerűbb termék, amely érthető, hiszen sokan semmilyen kiegészítő szolgáltatást nem vesznek igénybe a folyószámlájukhoz, amely viszont szinte minden más termékhez alapfeltétel. Az elmúlt években egyetlen más termék ügyfélköre sem nőtt ehhez hasonló mértékben. De a nyugat-európai piacokhoz képest még mindig sokkal alacsonyabb a folyószámlával rendelkezők aránya a kelet-közép-európai régióban.

Ausztriában tíz megkérdezettből négy válaszolta, hogy a következő 12 hónapban félre tud tenni, Magyarországon ezt a válaszadók 17 százaléka valószínűsítette. A többi kelet- és közép-európai országban 2009-ben jelentősen csökkent azok aránya, akik hajlandóságot éreznek a megtakarításra és mindezt meg is tudják tenni. Bulgáriában például mindössze a lakosság 6 százaléka gondolja úgy, hogy félre tud majd tenni a következő 12 hónapban.

„Általában véve elmondható, hogy a régiónkban a rendelkezésre álló pénzösszegeket inkább elköltjük, mint félretesszük, vagy befektetjük. Ezzel szemben Magyarországon éppen 2009-ben ugrott meg a banki megtakarítások aránya a pénzintézetek intenzív reklámkampányainak, a vonzó betéti kamatokat kínáló akcióknak köszönhetően” – mondta el Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

A folyószámlákkal egybevetve a megtakarítási termékek csak másodlagosak, és a megtakarítást mindenhol ugyanaz a tényező motiválja.

Minden vizsgált országra jellemző, hogy a lakosság tartalékol a nehezebb időszakokra, sok esetben a napi szükségletek ellátására is: például, ha elromlik a mosógép vagy az autó. Ezért egyre népszerűbbek azok a számlák, amelyekről bármikor felvehető pénz. A második jelentős tétel a gyermekek támogatása (a középiskola és a továbbtanulás időszakában egyaránt), illetve Magyarországon egyre fontosabb a nyugdíjas évekre való takarékoskodás.

A 2009-es év másik fontos eredménye, hogy jelentősen lecsökkent a bizalom a megtakarítás és a befektetés alternatív és fejlettebb típusai iránt. A korábbi előrejelzések azt jósolták, hogy a 2010-es évek első felében jelentősen nő az értékpapírok népszerűsége, de a válság évében megtorpant ez a tendencia. Bár az elmúlt években megnőtt az érdeklődés az említett alternatív befektetési formák iránt, a részvényekbe és kötvényekbe történt konkrét befektetések száma jelentősen visszaesett.