Obama adóztatná a bankokat, a Fed gondban van

A tervek szerint bizonyos ügyletekre és egyéb tevékenységekre vetnének ki szövetségi szinten plusz terheket, a fizetések és egyéb juttatások egyelőre érintetlenek maradnának. A probléma azonban az, hogy főként az amerikai nagybankok olyan kiterjedt tevékenységekkel rendelkeznek, hogy a megcélzott tevékenységeket bármikor át tudják szervezni más földrajzi régióba vagy egységekbe, így kérdéses, hogy mennyire lesz hatékony az intézkedés. A szándék azonban remekül jelképezi azt a bizonytalanságot, amely az Obama-kabinet kiadáscsökkentési terveit övezi.

Gondban a Fed. Sajtóértesülések szerint a jegybank egyelőre hanyagolni akarja a fő monetáris szabályozó eszköznek tekintett egynapos betéti kamatlábat (angolul: Fed funds rate). Ez a rövid távú eszköz korábban mértékadó eleme volt a Fed kelléktárának, mivel ezzel próbálta szabályozni a bankközi kamatokat és áttételesen a kamatpályát.

Ez a sáv most 0 százalék és 0,25 százalék között van, vagyis itt szeretné látni a Fed az egynapos jegybanki betét kamatát. Egy ilyen kamatszint nyilvánvalóan nem arra ösztönzi a bankokat, hogy a kötelező tartalék mellett további pénzeket parkoltassanak a jegybanknál. Hitelezni viszont alapvetően ódzkodnak a bankok, ezért a felesleges pénzek akár a bankközi piacon, akár egyéb termékekben találnak helyet.

A Fed által a rendszerbe pumpált 1 000 milliárd dolláros érték visszavonásának egyik eszköze lehet a kötelező tartalék feletti összegekre vonatkozó kamatfizetés, amely jelenleg 0,25 százalék. Amennyiben ez az érték megemelkedik, akkor a bankoknak egyre nagyobb érdeke fűződhet a pénzek Fednél parkoltatásához, bár nyilván ez jelentős költségeket ró a Fedre.