Tartós befektetések szezonja

Sorra indulnak a különböző pénzügyi intézményeknél a tartós befektetési számlák (tbsz). A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint ettől az évtől kezdve lehet ugyanis adókedvezményt kapni a hosszú távú befektetések hozama után. A szabályozó szerint azoknak a befektetőknek, akik a felhalmozási év után legalább három éven át tartják tbsz-en a vagyonukat, csak 10 százalékos közterhet kell leróniuk a befektetéseken elért nyereség után, öt év után pedig adómentessé válik a hozam.
Ez pedig rendkívül vonzóvá teheti az ügyfelek számára a szolgáltatást. „Mivel a tbsz egyértelmű potenciális előnyöket jelent az ügyfelek számára, az értékesítése nem jelenthet nagy nehézséget” – mondja Somogyi Péter, a Citibank számlavezetési és befektetési üzletágának vezetője. A szakember azt várja, hogy a forintalapú betéti megtakarítások és befektetések jelentős hányada átkerül majd az adókedvezménnyel kecsegtető számlákra. A tbsz-en egyébként csak forintalapú eszközök helyezhetők el, ezzel a törvényalkotó célja vélhetően a hazai tőke- és megtakarítási piac élénkítése volt, elképzelhető azonban, hogy a devizamegtakarítások egy része is ezeken a számlákon landol majd. Ennek egyik módja lehet külföldi befektetési alapok forintosított változatainak létrehozása, ezt, úgy tűnik, egyes alapkezelők már komolyan fontolgatják.
A tbsz egyébként két számlából állhat: az egyik egy pénzforgalmi, amelyen bankbetétet tarthatnak a kliensek, a másik pedig egy értékpapírszámla, amelyen a részvények, befektetési jegyek és más értékpapírok helyezhetők el. Bár az adókedvezményre hajtó ügyfeleknek bőven van még idejük az év végéig megnyitni a számlákat, néhány hitelintézet már január elején bevezette az új szolgáltatást, az UniCredit Banknál például már hétfőtől köthetők ilyen szerződések. A tbsz megnyitása ingyenes, csupán a törvényben megszabott 25 ezer forintos induló összeg és egy a banknál vezetett számla szükséges hozzá. A betétes számlák zárlati díja jelenleg díjmentes a banknál, az értékpapírosok éves letéti díja pedig megegyezik a normál értékpapírszámlákéval. A bank két hosszú távú betétet is kifejlesztett a számlákhoz, a hároméves lejáratú lekötés éves kamata 7, az ötévesé pedig 7,25 százalékos.
Szintén hétfőtől köthető tbsz a K&H Banknál. A felhalmozási időszakban a társaságnál ingyenes a számlavezetés, ezután 500 forintos havidíjat, illetve a normál pénzforgalmi számlákra jellemző díjakat számol fel a bank. A társaság egyelőre meglévő megtakarítási és befektetési termékeit kínálja klienseinek, a későbbiekben azonban a tbsz-re specializált termékek bevezetését is tervezi. Az MKB Banknál is már e hét elejétől elérhető a Trezor fantázianevű tartós befektetési számla, míg tartós megtakarítási számlát jövő hétfőtől lehet nyitni a hitelintézetnél. A megtakarítási számla havi díja ennél a banknál is ingyenes, igaz, csak akciós jelleggel. A „visszavonásig érvényes” kedvezmény megszűnése után 290 forint lesz a számla havi tarifája. A befektetési számla vezetésének költségei megegyeznek az általános értékpapírszámlákéval.
A Citibank és a Takarékbank is be kívánja vezetni a tbsz-t a közeljövőben, az OTP Bank pedig még januárban elindítja a szolgáltatást. A vezető hazai lakossági bank is tervezi a speciálisan erre a számlára kialakított konstrukciók bevezetését: a hitelintézet fiókjaiban hamarosan olyan hosszabb távú, 12 hónapos betéti konstrukciók is elérhetők lesznek, amelyek újrakötéséről nem kell három-négy havonta gondoskodnia az ügyfélnek. A szofisztikáltabb lekötési lehetőségek iránt érdeklődő kliensek számára pedig strukturált betéteket indít a hitelintézet. Ezek kamata egy garantált fix és egy a háttérben lévő struktúra teljesítményétől függő változó részből tevődik majd össze.
A bankok mellett a Concorde Értékpapír Zrt. is az elsők között vezette be a tbsz-t: a társaságnál az interneten már január 2-ától elérhető az új szolgáltatás. „Tbsz megkötésével kapcsolatos akciót nem tervez a befektetési cég” – mondja Ugrai Péter, a társaság igazgatója. Általában ugyanis egy szerződés indításakor meghirdetett akció csak pár hónapra szól, utána a pénzügyi szolgáltatók jó esetben az eredeti szintre, rosszabb esetben még magasabbra emelik a díjakat. Mivel azonban a tbsz-t nem lehet hurcolni, ha a kliens a díjemelések miatt elégedetlen a szolgáltatóval, nincs más lehetősége, mint hogy az emelt díjak mellett kivárja az öt évet, vagy szerződést bont, ekkor azonban elveszíti a kedvezményeket.

A CIB Bank egymillió forintos bírságot kapott, mivel 2008 májusában és júniusában rossz fedezettségi adatokat közölt egyik kliensével, akinek emiatt kára keletkezett.

Az Erste Befektetési Zrt. pedig 6 millió forintos büntetést kapott, miután egyik ügyfele bepanaszolta, hogy telefonon adott megbízásai során privát bankára nem azonosította megfelelően, emellett azt is sérelmezte, hogy bár erre vonatkozó írásos megbízást nem adott a társaságnak, a számláját megterhelték.

A CIB Bank egymillió forintos bírságot kapott, mivel 2008 májusában és júniusában rossz fedezettségi adatokat közölt egyik kliensével, akinek emiatt kára keletkezett.

Az Erste Befektetési Zrt. pedig 6 millió forintos büntetést kapott, miután egyik ügyfele bepanaszolta, hogy telefonon adott megbízásai során privát bankára nem azonosította megfelelően, emellett azt is sérelmezte, hogy bár erre vonatkozó írásos megbízást nem adott a társaságnak, a számláját megterhelték. -->