Beállt a személyi kölcsön-piac

Nem hagyta érintetlenül a gazdasági válság az ingatlanfedezet nélkül kínált személyi kölcsönök piacát sem: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2009 decemberének végén 598,5 milliárd forintnyi, ilyen típusú hitel volt a hazai háztartásoknál, ami 6,7 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól.

Az MNB adataiból ugyanakkor az is kiderül, hogy a csökkenésért elsősorban a devizahitelek visszaesése tehető felelőssé: míg a klasszikus, forint alapon nyújtott hitelek új kihelyezései stagnálnak bár, de most is elérik a havi tízmilliárd forintot, addig a svájci frank alapú konstrukciók új kihelyezései a 2008-as 10-15 milliárdos szinthez képest a nulla közelébe estek vissza. (Az euró alapú hiteleknél ugyan mutatkozik némi növekedés, ám a havi új mennyiség így is elhanyagolható, alig haladja meg az egymilliárdos szintet.)

A személyi hitelek visszafogott szereplése több okkal is magyarázható. Egyrészt a kedvezőtlen makrogazdasági folyamatok, a csökkenő jövedelmek, és a növekvő munkanélküliség miatt csökkent a potenciális hitelfelvevők köre. Másrészt – a konstrukció jellegéből adódó magas kockázatok miatt – a bankok igyekeznek korlátok közé szorítani az új kihelyezéseiket, és ebből eredően a kínált kamatok is igen magas, forinthiteleknél jellemzően évi 20 százalék feletti szinten állnak. Ennek megfelelően – az adós minősítésétől, és számos egyéb tényezőtől függően – a forint alapú hiteleknél a teljes hiteldíj mutató (THM) értéke jellemzően 30-40 százalék között mozog. (Az elmúlt időszak jegybanki kamatcsökkentései ugyanakkor nem múltak el nyomtalanul: az MNB által kalkulált, átlagos kamatláb ugyanis a 2008 végi 24,5-ről 22,4 százalékra csökkent a forint alapú személyi hiteleknél.)

A személyi hitel felvételében érdekelt ügyfeleknek ugyanakkor viszonylag egyszerű a dolguk, ha relatíve jó ajánlatot kívánnak kicsikarni maguknak. Több százalékpontot is le lehet faragni akkor, ha a potenciális adós jövedelme a hitelt nyújtó bank számlájára érkezik, és jótékony hatást gyakorolhat az árazásra a hosszabb futamidő is. Több hitelintézet – például az OTP és a CIB – adósminősítési kategóriákat állít fel, amelyek alapján (a várható kockázathoz mérten) árazzák be végül a hitelt.
Nagymértékben befolyásolja az elérhető kamatot a felvett hitelösszeg is: minél nagyobb hitelt kér ugyanis az adós, annál kisebb éves kamattal kell kalkulálnia. Ebben persze szerepet játszik az is, hogy a kis összegű, néhány százezer forintos hitelt igénylő adósok többnyire „veszélyesebbek”: közöttük ugyanis nagyobb az aránya azoknak, akik várhatóan pillanatnyi pénzügyi gondjaik enyhítésére fordítják a hitelt, vagyis kevesebb a valószínűsége annak, hogy a vállalt ütemezés szerint vissza is fizetik.

A jelenlegi helyzet gyökeres megváltozására rövid távon nincs is esély, a fogyasztási hitelek piacán ugyanis a makrogazdasági helyzet javulása, a gazdasági növekedés újbóli beindulása hozhat csak – továbbra is visszafogott ütemű – növekedést.

Meglepő forint túlsúly
A személyi hitelek piacán valamivel magasabb a forint alapú kölcsönök súlya az átlagnál, hiszen csak két-három olyan év volt, amikor a deviza alapú konstrukciókat nagy tételben helyezték ki a piaci szereplők.
A jegybank adatai szerint 2009 végén a személyi hitelek nagyjából egyharmadát adták a svájci frank, 3,5 százalékát pedig az euró alapú kölcsönök, így az állomány több mint 60 százalékát most is forintban tartják nyilván.

Személyi kölcsön THM-ek  (forint alapú konstrukcióknál, százalék)
2010.02.16.
Forrás: PSZÁF

Bank Konstrukció neve THM
Budapest Bank Privát Kölcsön 32,53-47,50
Budapest Bank Hitel Expressz 27,45-36,47
CIB Személyi Kölcsön 25,32-30,43
Citibank Személyi Hitel 24,05-42,13
Credigen Személyi Kölcsön 19,55-48,27
Erste Személyi Kölcsön 29,50-34,67
Erste Posta Személyi Kölcsön 33,94-35,27
K&H Személyi Kölcsön 27,61-28,88
MKB Személyi Kölcsön 30,34-32,46
OTP Standard Személyi Kölcsön 32,27-38,76
Raiffeisen Személyi Kölcsön 28,76-30,85
UniCredit Személyi Kölcsön 26,54