Még inkább felügyelt felügyelet?

Ma még nem lehet tudni, hogy – a néhány hét múlva megtartandó országgyűlési választások eredményeként – a következő négy évben ki irányítja az országot, milyen kormány alakul, de abban mindenki egyetért, hatalmas munkára vállalkozik. Sorozatunkban fontos gazdasági területek, ágazatok helyzetét térképezzük fel, s szakértők segítségével arra keressük a választ, mik lesznek a legfontosabb és legsürgetőbb feladatai az új parlamentnek, kabinetnek. Mai témánk a pénzügyi felügyelet.

Barát Mihály

2010.03.22, 05:00

A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) működésének hatékonyabbá tételével elvben nem sokat kellene foglalkoznia az új kormánynak, hiszen a pénzügyi/gazdasági válság már cselekvésre kényszerítette a Bajnai-kabinetet is. Az átalakítás szükségességét ráadásul több egyedi ügy is világossá tette, ezekkel kapcsolatban – igaz, szakmai szempontból nem mindig megalapozott – kritikák érték a PSZÁF fellépését is. (például a MÁV Általános Biztosító Egyesület bedőlése, ingatlanalapok.)
A felügyelet működésével kapcsolatban több kifogás is megfogalmazódott 2009 elején. Így például, hogy nincs meg a kellő összhang a főigazgató és a felügyeleti tanács között, illetve nem határolódnak el kellőképpen a kettős irányítás közötti feladatok. A pénzügyi szolgáltatókkal szemben még inkább feltüzelődött politikusok gyakran felrótták a PSZÁF-nak, a milliárdos nyereségű bankok kihágásait néhány millió forintos bírságokkal ellentételezi, illetve nem figyelmeztetett kellő hangsúllyal a lakossági devizahitelezés dominanciájának a veszélyeire. Az átalakítás igényét emellett erősítették a külföldi fejlemények: nem nagyon lehetett ugyanis olyan államot találni, amely ne alakított volna valamelyest a felügyelés rendszerén,
vagyis nemzetközi nyomás is felfedezhető az okok között. A PSZÁF a nyár elején néhány ügy miatt ismét a figyelem középpontjába került. Az egyik, hogy egyre több forrásból lehetett hallani, a kabinet elégedetlen a működésével, és annak átalakítására készül. Az intézmény és a kabinet közötti viszonynak az a törvényjavaslat sem tett jót, amely lehetővé tette volna a felügyelet bevételeinek elvonását. Ez ellen a PSZÁF szokatlan vehemenciával tiltakozott: közleményt adott ki, amely szerint „amennyiben a parlament elfogadja a felügyeleti díjak elvonhatóságát célzó törvényjavaslatot, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke a köztársasági elnökhöz, szükség esetén pedig az Alkotmánybírósághoz fordul a döntés megsemmisítéséért”.
Ezek az ütközések oda vezettek, hogy Farkas István, a felügyeleti tanács elnöke június közepén benyújtotta lemondását, amelyet a kormányfő elfogadott, tudatva azt, hogy a felügyelet hatékonyabb működéséhez elkerülhetetlen az átalakítás, és ehhez új vezető kell. Az elnök utódjául az Allianz Banktól viszonylag frissiben távozott Farkas Ádámot nevezték ki. A szervezeti tábla átalakításához szükséges törvénymódosítások végül ez év január elsejével léptek életbe, és határozott változásokat hoztak. A legfontosabb, hogy a korábbi felügyeleti tanács (FT) megszűnt, a felügyeletet elnök irányítja két alelnök mellett, akik közül az egyik feladata a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása. A felügyelet munkáját a pénzügyi stabilitási tanács segíti, amelynek tagja a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter (vagyis a pénzügyi tárca vezetője), a felügyelet elnöke és a Magyar Nemzeti Bank elnöke: e szervezet létrehozásának a célja az volt, hogy a korábbinál hatékonyabb legyen az együttműködés az érintett szervezetek között. A felügyeleti tanács tagjainak megbízatása, s közszolgálati jogviszonya – az elnököt kivéve – a hatálybalépéssel megszűnt, és ugyanez volt a helyzet a főigazgatóval és helyetteseivel is. Nagyarányú leépítések ezzel együtt nem történtek, ám laposabb lett a szervezet: a korábbinál 60 százalékkal kevesebb vezető beosztás maradt.
További, szintén nem elhanyagolható változást jelent, hogy a PSZÁF a korábbinál jóval határozottabban léphet fel a játékszabályokat megszegő piaci szereplőkkel szemben: a fogyasztóvédelmi bírságok felső határa kétmilliárd forintra emelkedett, és az intézmények mellett szankcionálhatóvá váltak a vezetők is.
„Az utóbbi időszakban meghozott, a PSZÁF működési jogosítványait és hatáskörét bővítő intézkedéseken kívül három fontos területen még mindenképpen szükséges lenne finomítani a felügyelet eszköztárán és gyakorlatán” – véli Róna Péter. A közgazdász mindenekelőtt a PSZÁF és az MNB együttműködését hiányolja; úgy véli, jelentős az a hézag, amely az egyedi bankok fölötti és a rendszer fölötti felügyelet között húzódik. Igaz, hónapokkal ezelőtt megalakult a pénzügyi stabilitási tanács, amelynek a felügyeleti elnök és az MNB elnöke mellett a pénzügyminiszter is a tagja, ám a tesület tevékenységéről alig lehet tudni valamit. A felügyeleti feladattal ellátott intézményeknek pedig az lenne a dolguk, hogy szemmel tartsák a pénzügyi szektort, vajon mennyire szolgálja a nemzetgazdaság érdekeit. A gazdasági növekedés megindulásához nélkülözhetetlen banki hitelezés azonban, bár a válság hullámai már csillapodtak, nem akar igazán beindulni. És ez a rendszer fölötti felügyeleti szerepet ellátó MNB feladata lenne, de a központi bank ennek érdekében nem tesz semmit – fogalmaz a szakember. A PSZÁF-nak pedig nincs eszköze arra, hogy ezen a helyzeten változtasson. Róna szerint mindenképpen polgárjogi és büntetőjogi hatáskört kellene adni a felügyeletnek, ahogyan az például az Egyesült Államokban vagy Franciaországban gyakorlat. Jelenleg ugyanis ha valaki panaszával itthon a PSZÁF-hoz fordul, azon túl, hogy közlik vele, igaza van, és az adott pénzügyi intézményt megbírságolják, semmi sem történik. A sértett ügyfélnek saját hatáskörben kell perelnie a bankot, biztosítót vagy éppen nyugdíjpénztárat. Aztán legfeljebb évek múltán kiderül az igaza, és talán még kártérítést is kap. Végül harmadik javaslatként felveti egy PSZÁF és a felügyelt intézmények közötti folyamatos online kapcsolattartás szükségességét. Szerinte ily módon naprakészen figyelemmel lehetne kísérni a könyvelésben, a mérlegtételekben bekövetkező változásokat, megelőzve az esetleges visszaéléseket, amelyekre lehet, hogy csak egy helyszíni ellenőrzés során derülne fény.
Kérdés persze, az új kabinet egyáltalán együtt kíván-e élni a jelenlegi, néhány hónapja működő új struktúrával. A borítékolható ellenzéki győzelem után ugyanis egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a jelenlegi, a korábbinál szorosabb együttműködésen túl szervezeti szempontból is összefonódik majd a PSZÁF és az MNB, és a két intézmény vezetésében is elképzelhető változás.