Változatlan maradt az alapkamat, hiába a hangulatjavulás - kommentár

A Magyar Nemzeti Bank ma közzétette kamatdöntésének eredményét, amelyben közölte: továbbra is 5,25 százalékos marad a ráta - ezt jelezték előre, és a Bloomberg által megkérdezett elemzők is. "A forint számára a külpiaci környezet barátságosabbá vált az utóbbi időben, de a deviza továbbra is sérülékeny" – idézi a Bloomberg a Monetáris Tanács ülése kapcsán Barta Györgyöt, az Intesa Sanpaolo elemzőjét.

A szakértő szerint a devizapiac kivárásra játszik az október 3-án tartandó önkormányzati választások előtt. Az árfolyamokat elsősorban az EU-nak és az IMF-nek a 2011-es költségvetéssel kapcsolatos véleménye, valamint ehhez kapcsolódóan a hitelminősítők lépései befolyásolják majd.

A forint július 17-én zuhant egy éves mélypontra az euróval szemben az IMF-tárgyalások megszakadását követően. Azóta ugyan több mint 4 százalékot erősített a hazai deviza, de az augusztus 19-i kereskedésben elért 278,28 forintos euróárfolyam után ma ismét gyengült és egy hetes mélypontot ért el a hazai deviza. Késő délelőtt egy euró 281,02 forintot ért.

A jegybank mai döntése teljes mértékben megfelelt az Equilor várakozásainak – olvasható a cég kommentárjában. Az elmúlt időszakban látott befektetői hangulatjavulás jelentkezett Magyarország kockázati megítélésében és az euró-forint árfolyamban is, ami minden bizonnyal legalább egy "galamb" monetáris tanácstagot arra ösztönzött, hogy az irányadó ráta csökkentése mellett voksoljon, azonban a végleges, tartásról szóló döntés feltehetően meggyőző többséggel született.

Hiába tehát a kézzelfogható javulás a magyar országkockázati megítélésben, továbbra sem számítunk arra, hogy az  év vége előtt újabb kamatcsökkentés következne. Az IMF és a magyar kormány közötti tárgyalások megszakadása és ezzel együtt a magyar államadósság jövőbeli refinanszírozása körüli bizonytalanságok még több hónapon át óvatosságra inthetik a befektetőket és a monetáris tanács tagjait is.

Az Equilor szerint, ha tartósan romlik a piaci hangulat, a magyar eszközök a hazánkat övező kockázatok (továbbra is magas a devizában eladósodottak aránya, a gazdasági pálya törékeny, nem látszik biztosítottnak a jövő évi hiánycél) miatt újból nyomás alá kerülhetnek, ami fölfelé tolhatja az államkötvények hozamát az eladói nyomás miatt. Egy ilyen szcenárióban jelentősen megdrágulhat a magyar adósság refinanszírozása, hiszen a befektetők megint azt kezdenék el árazni, hogy Magyarország, ha nem is idén, de 2011-2012 környékén finanszírozási problémákkal szembesülhet.

Az IMF hitel megújítására tehát nem is azért van szükség, mert csak abból tudnánk kifizetni a külföldi hitelezőinket, hanem sokkal inkább annak ”bizalomnövelő-védőháló” szerepe miatt lenne szükség rá. Bármilyen megállapodás az IMF-fel ugyanakkor csak az október 3-i önkormányzati választások után képzelhető el, amikor a Valutaalap szakértőinek ajánlására a kormány esetlegesen újabb, egyenlegjavító intézkedéseket, szerkezeti átalakításokat jelenthet be annak érdekében, hogy jövőre is csökkenjen az államháztartás hiánya, ha nem is éppen a 3 százalékos eurózóna küszöb alá.

Ezt várták

A piaci várakozásnak megfelelően 5.25%-on, változatlanul hagyta az alapkamatot az MNB - mondta Bebesy Dániel portfoliómenedzser (Budapest Alapkezelő).

A döntés nem okozott meglepetést, hisz úgy gondoljuk, hogy annak ellenére, hogy az IMF-tárgyalások félbeszakadása nem okozott tartós pánikot a piacon,  maradtak azért jelentős bizonytalansági tényezők  -  amit jól mutat, hogy az ország kockázatosságát tükröző különböző felárak továbbra sem tudtak visszarendeződni a májusi szintekre. 

A  befektetők közül sokan kivárnak az önkormányzati választásokig abban a reményben, hogy utána a kormány már hajlandóbb lesz a népszerűtlenebb intézkedések meghozatalára, melyekre azért lenne szükség, hogy a jelenleg 83%-os államadósság/GDP értéket tartósan csökkenő pályára lehessen állítani. A tartósabb gyengülést egyelőre az is meggátolta, hogy jelenleg nagyon népszerűek a fejlett országokhoz képest jelentős hozamtöbbletet biztosító fejlődő országok adósságpapírjai, különösen úgy, hogy ezen országok esetében a korábban várt jelentősebb kamatemelések elmaradnak vagy kitolódnak. 

Várakozásunk szerint a legfrissebb Inflációs Jelentésben a gyengébb forint és az emelkedő élelmiszerárak miatt ismét felfelé módosította a várt inflációs pályát a jegybank. A cél feletti inflációs érték, véleményünk szerint egyelőre nem kell, hogy monetáris szigorítást eredményezzen, hisz a belső fogyasztás továbbra is rendkívül nyomott, a bérnövekedési ütem csökken, a maginfláció alacsony szinten van. 

Ilyen előrejelzés mellett azonban egy esetleges kamatcsökkentés esélye a közeljövőben is minimális, különösen úgy,  hogy az ország sérülékenysége szempontjából kritikus CHF/HUF árfolyam gyenge szinten van, annak ellenére, hogy a globális hangulat inkább kockázatkedvelő. Az általános hangulat azonban gyorsan változhat, érdemes figyelni a görög állampapír felárak folyamatos tágulását, az Eurózóna hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatos problémák ismét reflektorfénybe kerülhetnek.

A Monetáris Tanács indoklása:

"A Monetáris Tanács megtárgyalta az MNB augusztusi „Jelentés az infláció alakulásáról” című kiadványát.

A Monetáris Tanács értékelése szerint 2010-ben megkezdődhet a magyar gazdaság recesszióból való kilábalása, de az előrejelzési horizonton a kibocsátás mindvégig elmarad potenciális szintjétől, és a munkanélküliségi ráta is magas marad. A Monetáris Tanács megítélése szerint – némileg eltérően az inflációs jelentésben foglaltaktól – a gazdaságot érő költségsokkok ellenére az infláció a tartósan gyenge belső kereslet miatt megközelítheti a 3 százalékos inflációs célt. Az elmúlt hónapokban az ország kockázati megítélése nem követte le a régióban végbement javulást.

A magyar növekedési kilátásokat rövidtávon továbbra is a kedvező nemzetközi konjunktúra és a gyenge belső kereslet kettőssége határozza meg. A növekedés elsődleges forrása a korábban vártnál is élénkebb külső kereslet. A fogyasztás idén még kedvezőtlenül alakul, ami a gyengébb árfolyam miatti magas devizahitel törlesztő-részletekkel és a tartósan magas munkanélküliséggel függ össze. 2011-től már a belső kereslet is hozzájárulhat a növekedéshez, amelyre vonatkozóan azonban a Monetáris Tanács lefelé irányuló kockázatokat lát.

A gyenge belső kereslet árleszorító hatása ellenére megnőtt a kockázata, hogy nem sikerül elérni az inflációs célt. Az elmúlt időszak gyengébb árfolyama, valamint a nyersanyag- és élelmiszerárak emelkedése kezdetben elsősorban a maginfláción kívüli tételek áremelkedésében jelentkezhet. Középtávon az élénkülő kereslet mellett a felhalmozódott költségnyomás már a maginflációt is emelheti. A cél teljesülése szempontjából további kockázatot jelent, ha a tartósan cél feletti infláció miatt nem horgonyzottak a várakozások.

Az elmúlt hónapokban a globális kockázatvállalási hajlandóság összességében erősödött, ami a régió többi országának kockázati megítélését is javította. Magyarország kockázati felára azonban nem csökkent érdemben. A befektetői bizalom megőrzése szempontjából kulcsfontosságú a Kormány kötelezettségvállalása egy fenntartható költségvetési pálya mellett.

Tekintettel az inflációs folyamatokra és a potenciális szintjétől tartósan elmaradó kibocsátásra a Monetáris Tanács az alapkamat szinten tartása mellett döntött. Az inflációs folyamatok megítélésében bizonytalanságot jelent, hogy a tartósan alacsony kereslet milyen mértékben fékezi a költségsokkok begyűrűződését. Amennyiben az inflációs kockázatok fennmaradnak, vagy tartósan romlik az ország kockázati megítélése, szükségessé válhat az alapkamat emelése."