Még áll a céges hitelpiac

Stagnálás. A javuló növekedési kilátások ellenére nehezen akar magára találni a hazai vállalati hitelpiac, erre az évre még inkább stagnálást, mint növekedést várnak a bankok – derül ki a lapunk által megkérdezett hitelintézetek nyilatkozataiból. Az óvatos várakozásokat alátámasztják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb statisztikái is. Ezek szerint július végén összesen 7723,1 milliárd forintnyi hitel volt a hazai, nem pénzügyi tevékenységet folytató vállalkozásoknál, amely 1,2 százalékkal még úgy is elmarad az egy évvel korábbi mennyiségtől, hogy a hetedik hónap végéig tartó egy évben a forint 6,6 százalékkal gyengült az euróhoz és csaknem húsz százalékkal a svájci frankhoz képest. Az újonnan kihelyezett hiteleknél sem sikerült szignifikáns növekedést elérni: az MNB adatai szerint havi mennyiségük változatlanul 1200 milliárd forint környékén mozog. A stagnáló állomány mellett viszont a piaci szereplőknek a romló hitelportfólióval is szembe kell nézniük: a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint az első fél év végén az állomány bő egytizede volt 90 napon túli késésben, a jól teljesítő, illetve átstrukturált hitelek aránya pedig alig érte el a nyolcvan százalékot.

Biztató ugyanakkor, hogy a piaci szereplők már nem egyértelműen negatívan látják a jelenlegi helyzetet. Dercsényi György, a Raiffeisen Bank kisvállalati ágazatvezetője szerint a tavalyi mélypont után gyengén, de látszik már a fény az alagút végén, elindult az érdeklődés a vállalkozói hitelek iránt: többet kérdeznek a vállalkozók, szaporodnak a konzultációs alkalmak. Tapasztalható az is – tette hozzá Dercsényi György –, hogy a vállalkozói hitelezés megélénkülésével a cégek újra elkezdték versenyeztetni a bankokat, a szolgáltatók pedig versengenek a jól működő vállalkozásokért. Hitelképesség tekintetében ugyanakkor a lehetőségeket árnyalja, hogy a vállalkozások nagyobb hányadának elmúlt évi és idei pénzügyi adatai romló tendenciát mutatnak mind az árbevétel, mind a profit oldaláról. A szándék tehát erősödik, a lehetőség azonban korlátozott – mutatott rá Dercsényi György.

Az OTP Banknál emellett arra hívták fel a figyelmet, hogy az egyes ágazatok között is komolyak a különbségek a fellendülés esélyeit illetően: tapasztalataik szerint továbbra is a visszafogottság jellemzi a pénzügyi, az autóipari, a gépjármű-kereskedői és az építőipari szektort, valamint az idegenforgalmat és a szálláshely-szolgáltatást. Fellendülés várható ugyanakkor az élelmiszer-kiskereskedelemben, az energiaszektorban; emellett az időjárásra tekintettel a mezőgazdasági ágazatban jelentős forráshiány léphet fel, melyet várhatóan banki finanszírozással fognak megoldani a gazdák.

A Commerzbanknál – közölte lapunkkal Lovas Emese üzletfejlesztési igazgató – folyamatosan nő az érdeklődés a hitelek iránt, ami többek között annak köszönhető, hogy 2008-ban és 2009-ben sem fogták vissza a hitelkihelyezést, sőt nagyarányú növekedést céloztak meg. „Hitelezési politikánk eredményeként számos új, jó minősítéssel bíró vállalattal bővült az ügyfélkörünk. A cégek a beruházási terveiket viszont gyakran továbbra is elhalasztják, ami nem csupán a gazdasági kilátások miatt történik, hanem a választások és a szabályozási környezet várható módosulása is befolyásolja a tulajdonosi és menedzsmentdöntéseket” – tette hozzá Lovas Emese.

A beruházási hitelek iránti igény ugyanakkor a szereplők többségénél még változatlanul visszafogott. Dercsényi György szerint a kisvállalkozások a jelenlegi gazdasági környezetben nem látnak hosszú távon előre, megrendeléseik alakulása bizonytalan, több évre vonatkozóan nem terveznek, ezért a beruházások tekintetében óvatosak.

Az állami hitelprogramok ugyanakkor a szereplők szerint nagyban hozzájárulhatnak a helyzet javulásához, hiszen az ügyfelek keresik ezeket a lehetőségeket. Az OTP Bank például csatlakozott valamennyi, az MFB által refinanszírozott működő hitelprogramhoz, és jelenleg 30 százalékos piaci részesedési aránnyal rendelkezik az MFB által kereskedelmi banki (vállalati és önkormányzati) ügyfeleknek kínált összes hitelprogramból, amelyből 13 százalékos piaci részesedési arányt jelentenek a vállalati hiteltermékek.

A válság nyomán megtorpant vállalati hitelpiacon viszont nagyon sokat nyertek a forrásgondokkal soha nem küzdő és alacsony devizakitettségű bíró szövetkezeti hitelintézetek. A PSZÁF szerint a június végéig tartó egy év alatt a szektornál lévő vállalkozói hitelek állománya a forintalapú kölcsönöknél 15,8, a devizában denomináltaknál pedig 9,8 százalékkal emelkedett. Ebben jelentős szerep juthatott az agrárvállalkozásokat megcélzó Gazdahitelnek és a hozzá kapcsolódó Gazdakártyának is, amelyből június végére már közel 1900-at adtak el. Egerszegi Ádám, a TakarékBank takarékszövetkezeti üzletágának igazgatója szerint pedig az év végéig újabb felfutást várnak mind a hiteligények, mind a jelenlegi szerződések megújítása tekintetében. BM