Egekig drágulhat a svájci frank, folytatódhat az aranyrali

Egekig drágulhat a svájci frank

Tartósan erős marad a svájci frank árfolyama, sőt a deviza további drágulása is várható – vélekedik Kovács Mátyás a hitelintézet elemzője. Szerinte ugyanis több tényező is erősíti a frankot. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy az ország gazdasága alacsony infláció és jelentős külkereskedelmi többlet mellett gyorsan fejlődik. Ezért a svájci jegybank számos más ország központi bankjával ellentétben nem vesz részt a devizaháborúban és sem intervencióval nem gyengíti a frankot az export növelése érdekében.

Ráadásul bármilyen nemzetközi gazdasági vagy politikai probléma felmerülésekor a frank menedék valutaként működik. Ezért a Raiffeisen Bank szakértői szerint további erősödik a svájci frank és újabb árfolyamcsúcsokat regisztrálhatunk. Előrejelzéseik szerint decemberben 232, jövő márciusban 220 forint körül alakulhat majd az árfolyam. Így akár új német márkaként is lehet értékelni az alpesi ország devizáját.

Friss deviza- és részvénypiaci adatok itt

Folytatódhat az aranyrali

Kamathiány fűtötte az aranyralit – állítja Keszeg Ádám, a hitelintézet elemzője. A jegybankok ugyanis az utóbbi években alapkamatiak alacsonyan tartásával próbálták élénkíteni a gazdaságot. Az alacsony kamatszint és a válsághangulat pedig az értékpapíroktól az aranypiac felé vonzotta a befektetők pénzét. Az Arany Világtanács szeptember végi jelentése szerint először van a magánbefektetők kezében több befektetési arany, mint a világ nemzeti bankjainak aranytartaléka.

A fent vázolt folyamat egyelőre nem ért véget, mert a jegybankok továbbra is alacsonyan tartják az alapkamatokat. Ugyanakkor az arany piacán elkezdődött a buborékképződés, ami miatt egyre kockázatosabb aranyba fektetni. Az utóbbi heteknek az arany áralakulásával kapcsolatos kommentárjai között gyors kipukkadástól tartó és tartós drágulást váró is akad. Ugyanakkor tény, hogy az arany értéke volt már reálértéken magasabb a jelenleginél.

Kétélű kormánylépések

Kedvező és elbizonytalanító hatásai is vannak az utóbbi hetek kormányzati lépéseinek – véli Török Zoltán a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A befektetők bizakodással fogadták az államháztartási hiánycél betartásáról, a személyi jövedelemadó (szja), valamint a társasági adó csökkentéséről szóló híreket. Az szja csökkentése ugyanis a belső fogyasztást, a társasági adó pedig a cégek nyerségét növeli, ráadásul mindkét lépés élénkíti a gazdaságot. Kedvező hatásúak még a kevesebb adófajtáról a bürokrácia és az állami vállatok költségeinek csökkentéséről szóló ígéretek is. Mindez megalapozhatja azt, hogy jövőre kisebb, olcsóbb és hatékonyabb állam működjön, javuljon az adómorál, csökkenjen az államháztartás hiánya és az országkockázat, valamint versenyképesebb legyen a gazdaság.

Ugyanakkor a banki, az energetikai, és távközlési cégekre kivetett évi 300 milliárd feletti különadó és a magánnyugdíjpénztárak bevételeinek elvonása negatív visszhangokat keltett, növelte a bizonytalanságot, megkérdőjelezi e növekedési várakozásokat és főleg kérdésessé teszi az államháztartási hiány csökkentésének hosszú távú fenntarthatóságát. Ez utóbbival kapcsolatos kétségeket növeli az is, hogy nyomát sem lehet látni a szerkezeti reformokra való törekvésnek a kormány elképzelései között.

Bizonytalan részvénypiaci kilátások

Minimális felértékelődési lehetőséget és komoly lefelé húzó kockázatok láthatóak az OTP Bank részvényeivel kapcsolatban – mondta Hercznik Ákos a Raiffeisen Bank elemzője. A legnagyobb magyar hitelintézet papírjainak értéke ugyanis erősen függ a nemzetközi tőkepiaci hangulattól, különösen a svájci frank árfolyamától. A svájci valutának a versenytárs bank elemzői által várt jelentős erősödése esetén az OTP Bank frankhitelinek egyre nagyobb aránya válhat kétessé, ami növelheti a bank veszteségét, és csökkentheti annak nyereségét. A Richter részvényeinek viszont épen a forint gyengülése tehet jót a gyógyszergyár jelentős exportja miatt.

A tervezett 74 forint helyett 60 forint körüli osztalék várható a Magyar Telekomtól a céget érintő évi 30 milliárd forintot megközelítő különadó miatt – véli a Raiffeisen elemzői. A csökkenő osztalék nyomán visszaeső árfolyam azonban jó belépési pontos kínálhat olyan befektetők számára, akik hosszú távra szeretnék pénzüket egy osztalékpapírba fektetni. Számításuk természetesen csak akkor jöhet be, ha három év után tényleg megszűnik a társaságot terhelő különadó.

A Mol-t érintő 86 milliárd forintos elvonást hosszú távon ellensúlyozhatja, ha a kormány ígéretének megfelelően később a nagyobb cégekre is kiterjeszti a társasági adó 19 százalékosról 10 százalékos szintre történő csökkentését. A Raiffeisen részvényelemzői szerint a magyar olajcégnek kedvezőek a középtávú kilátásai és jó hírek megjelenését várják az olajtársasággal kapcsolatban.