Gyenge szinten stabilizálódott a forint - Piaci kommentek
Gyenge szinten stabilizálódott a forint az euróval szemben a Moody’s leminősítése után. A három legnagyobb hitelminősítő közül így a Fitch tartja a legmagasabban a hazai államadósság besorolását: két szinttel a „bóvli”, befektetésre nem ajánlott kategória felett.
A Moody’s és a Standard&Poor’s a legalacsonyabb, befektetésre még ajánlott szinten tartja Magyarországot, ha bármelyik hitelminősítő egyel is rosszabb besorolásba teszi hazánkat, akkor az intézményi befektetők jelentős részének meg kell szabadulnia magyar eszközeitől.
A leminősítés negatív kilátással maradt, vagyis az irány a további besorolás rontása felé mutat.
A Credit Agricole korábban azt javasolta: szabaduljanak meg a magyar eszközöktől a befektetők, ugyanis kiszámíthatatlanok a politikai lépések. A kormány döntéseit teljes kiszámíthatatlanság övezi – vélekedett a Credit Agricole Chevreux közgazdásza, Simon Quijano-Evans.
Az euró változatlanul drágább, mint 280 forint, a svájci frankért 214 egységet kell adni a hazai devizából. Napon belül a forint 1 százalék körüli esésben áll, a lengyel zloty is „felzárkózott”, és elérte az 1 százalékos mínuszt. A cseh korona 0,23 százalékot gyengült, a román lej árfolyama gyakorlatilag nem változott az euróval szemben.
A friss piaci adatokat itt megtekintheti!
A forint január 1-je óta 3,78 százalékot gyengült az euróval szemben, a román lej 1,66 százalékot esett. A lengyel zloty ebben az időszakban majdnem 2 százalékot erősödött, mag a cseh korona 4,75 százalékos pluszt könyvelhetett el.
„A forint az egyik legsérülékenyebb deviza a régióban” – fogalmazott Elisabeth Andrew, a Nordea Bank AB devizastratégája.
Egy év távlatában majdnem 4 százalékos gyengülésben áll a hazai deviza, míg a román lej 1,67 százalékot esett. A lengyel zloty 1,1 százalékot, a cseh korona 3 százalékot erősödött a közös európai fizetőeszközzel szemben.
„A leminősítést lehetett várni, talán a két fokozatot nem” – mondta a Világgazdaság Online-nak Kondrát Zsolt , az MKB Bank vezető közgazdásza.
A forint 277 körüli szintről 280-ig gyengült a bankközi devizapiacon délelőtt. A lélektani határ a Moody’s leminősítése után megállította a gyengülést, de később 280,6 forintot is kellett adni az euróért.
„A negatív kilátás miatt lehet a reakció, nem volt triviális, hogy az árfolyamban ekkora mozgásnak kellett volna történnie” – tette hozzá az elemző. „A régió devizái is gyengülnek, a feltörekvő piacok esnek, így nemzetközi hatásnak is köszönhető az esés” – magyarázta Kondrát Zsolt.
„A hitelminősítők figyelmeztetnek a középtávú problémákra, de 2013-14 még messze van. A kormány tartja a vállalt költségvetési hiánycélt, az adósság is csökkeni fog, a középtávú problémák miatt nem kellene feltétlenül most gyengülni” – mondta a közgazdász.
Hozzátette: ha a nemzetközi hangulat kedvezővé válik, akkor tudunk erősödni, ám az látszik, hogy a forint még mindig a legsérülékenyebb a régióban. „Ezért többet is tudunk gyengülni” – nyilatkozta Kondrát.
A nemzetközi hangulat az elmúlt hetekben kedvezőtlen volt, az eurózóna tagországainak adósságválsága okozott félelmet a piacon. Írország megmentése után felmerült, hogy Portugália és Spanyolország is mentőcsomagra szorulhat. A Reuters által megkérdezett 50 elemzőből 34 gondolta úgy, hogy a portugálok is külső segítségre szorulnak.
Kondrát Zsolt az európai adósságválsággal kapcsolatban kifejtette, hogy „Portugália megmenthető, Spanyolország a nagy kérdés. A piac nem látja, hogy az országok megmentésére félretett pénz elég lesz-e”.
Az EU és az IMF közös hitelkerete 750 milliárd euró, 110 milliárd euróba került Görögország megmentése, 85 milliárd euró az írek megmentése. Piaci elemzők szerint a spanyol mentőöv több mint 350 milliárd euró lehet, ha mentőcsomagra szorul.
„Ha Spanyolországot mentőcsomagra szorulna, akkor félő, hogy nem maradna annyi pénz, hogy egy újabb országot kisegítsenek. A legfontosabb kérdés az, hogy kibővítik-e a 750 milliárd eurós hitelkeretet” – fogalmazott a közgazdász.
A perifériális országokkal kapcsolatban megjegyezte: „Görögország adósságának átütemezése várható”.
Magyarország tekintetében elmondta, hogy fontos hírre nem lehet számítani a fiskális politika szempontjából, a február-márciusra ígért kiadáscsökkentés határozhatja meg a folyamatokat. „Mindenki ezt várja, de kiszivárogtatásokra lehet számítani” – tette hozzá.
Az euró sokat gyengült a bankközi devizapiacon az elmúlt időszakban: szeptember óta 1,4 feletti szintről 1,3-ig a dollárral szemben, majd néhány nap alatt 1,32-re változott a kurzus.
Magyarországra jelentős hatása van az euró árfolyamának alakulása. A svájci frank árfolyamát meghatározza az euró nemzetközi teljesítménye, mely a devizahitelesek szempontjából kiemelten fontos. A svájci frank ára 214 forint, a napi legkedvezőtlenebb szint 215,48-on volt. Reggel 212 forintba került az alpesi deviza. A frank ismét a nyári 220-as szintek felé közelít.
„A pénzügyi stabilitásnak kedvezőtlen, a növekedési kilátásoknak is rossz” – elemezte a folyamatokat Kondrát Zsolt. „A kormánynak ezért érdeke lenne az erősebb forint, a nemzetközi megítélésnek és nekik is segítene; kérdés menyire ismerik fel” – fejezte be az elemző.
A Bloomberg tudósítása szerint az államcsőd ellen köthető biztosítás felára 18 bázisponttal emelkedett, 373,65 bázispontra a CMA adatai alapján.
A CDS piac „már leminősítette Magyarországot a bóvli kategóriába” – mondta Luis Costa, a Citigroup feltörekvő piaci elemzője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.