Gyenge szinten stabilizálódott a forint - Piaci kommentek

Gyenge szinten stabilizálódott a forint az euróval szemben a Moody’s leminősítése után. A három legnagyobb hitelminősítő közül így a Fitch tartja a legmagasabban a hazai államadósság besorolását: két szinttel a „bóvli”, befektetésre nem ajánlott kategória felett.

A Moody’s és a Standard&Poor’s a legalacsonyabb, befektetésre még ajánlott szinten tartja Magyarországot, ha bármelyik hitelminősítő egyel is rosszabb besorolásba teszi hazánkat, akkor az intézményi befektetők jelentős részének meg kell szabadulnia magyar eszközeitől.

A leminősítés negatív kilátással maradt, vagyis az irány a további besorolás rontása felé mutat.

A Credit Agricole korábban azt javasolta: szabaduljanak meg a magyar eszközöktől a befektetők, ugyanis kiszámíthatatlanok a politikai lépések. A kormány döntéseit teljes kiszámíthatatlanság övezi – vélekedett a Credit Agricole Chevreux közgazdásza, Simon Quijano-Evans.

Az euró változatlanul drágább, mint 280 forint, a svájci frankért 214 egységet kell adni a hazai devizából. Napon belül a forint 1 százalék körüli esésben áll, a lengyel zloty is „felzárkózott”, és elérte az 1 százalékos mínuszt. A cseh korona 0,23 százalékot gyengült, a román lej árfolyama gyakorlatilag nem változott az euróval szemben.

A friss piaci adatokat itt megtekintheti!

A forint január 1-je óta 3,78 százalékot gyengült az euróval szemben, a román lej 1,66 százalékot esett. A lengyel zloty ebben az időszakban majdnem 2 százalékot erősödött, mag a cseh korona 4,75 százalékos pluszt könyvelhetett el.

„A forint az egyik legsérülékenyebb deviza a régióban” – fogalmazott Elisabeth Andrew, a Nordea Bank AB devizastratégája.

Egy év távlatában majdnem 4 százalékos gyengülésben áll a hazai deviza, míg a román lej 1,67 százalékot esett. A lengyel zloty 1,1 százalékot, a cseh korona 3 százalékot erősödött a közös európai fizetőeszközzel szemben.

„A leminősítést lehetett várni, talán a két fokozatot nem” – mondta a Világgazdaság Online-nak Kondrát Zsolt , az MKB Bank vezető közgazdásza.

A forint 277 körüli szintről 280-ig gyengült a bankközi devizapiacon délelőtt. A lélektani határ a Moody’s leminősítése után megállította a gyengülést, de később 280,6 forintot is kellett adni az euróért.

A leminősítés várható volt, csak a mértéke meglepő

„A negatív kilátás miatt lehet a reakció, nem volt triviális, hogy az árfolyamban ekkora mozgásnak kellett volna történnie” – tette hozzá az elemző. „A régió devizái is gyengülnek, a feltörekvő piacok esnek, így nemzetközi hatásnak is köszönhető az esés” – magyarázta Kondrát Zsolt.

„A hitelminősítők figyelmeztetnek a középtávú problémákra, de 2013-14 még messze van. A kormány tartja a vállalt költségvetési hiánycélt, az adósság is csökkeni fog, a középtávú problémák miatt nem kellene feltétlenül most gyengülni” – mondta a közgazdász.

Hozzátette: ha a nemzetközi hangulat kedvezővé válik, akkor tudunk erősödni, ám az látszik, hogy a forint még mindig a legsérülékenyebb a régióban. „Ezért többet is tudunk gyengülni” – nyilatkozta Kondrát.

A nemzetközi hangulat az elmúlt hetekben kedvezőtlen volt, az eurózóna tagországainak adósságválsága okozott félelmet a piacon. Írország megmentése után felmerült, hogy Portugália és Spanyolország is mentőcsomagra szorulhat. A Reuters által megkérdezett 50 elemzőből 34 gondolta úgy, hogy a portugálok is külső segítségre szorulnak.

Kondrát Zsolt az európai adósságválsággal kapcsolatban kifejtette, hogy „Portugália megmenthető, Spanyolország a nagy kérdés. A piac nem látja, hogy az országok megmentésére félretett pénz elég lesz-e”.

Az EU és az IMF közös hitelkerete 750 milliárd euró, 110 milliárd euróba került Görögország megmentése, 85 milliárd euró az írek megmentése. Piaci elemzők szerint a spanyol mentőöv több mint 350 milliárd euró  lehet, ha mentőcsomagra szorul.

„Ha Spanyolországot mentőcsomagra szorulna, akkor félő, hogy nem maradna annyi pénz, hogy egy újabb országot kisegítsenek. A legfontosabb kérdés az, hogy kibővítik-e a 750 milliárd eurós hitelkeretet” – fogalmazott a közgazdász.

A perifériális országokkal kapcsolatban megjegyezte: „Görögország adósságának átütemezése várható”.

Magyarország tekintetében elmondta, hogy fontos hírre nem lehet számítani a fiskális politika szempontjából, a február-márciusra ígért kiadáscsökkentés határozhatja meg a folyamatokat. „Mindenki ezt várja, de kiszivárogtatásokra lehet számítani” – tette hozzá.

Az euró sokat gyengült a bankközi devizapiacon az elmúlt időszakban: szeptember óta 1,4 feletti szintről 1,3-ig a dollárral szemben, majd néhány nap alatt 1,32-re változott a kurzus.

Magyarországra jelentős hatása van az euró árfolyamának alakulása. A svájci frank árfolyamát meghatározza az euró nemzetközi teljesítménye, mely a devizahitelesek szempontjából kiemelten fontos. A svájci frank ára 214 forint, a napi legkedvezőtlenebb szint 215,48-on volt. Reggel 212 forintba került az alpesi deviza. A frank ismét a nyári 220-as szintek felé közelít.

„A pénzügyi stabilitásnak kedvezőtlen, a növekedési kilátásoknak is rossz” – elemezte a folyamatokat Kondrát Zsolt. „A kormánynak ezért érdeke lenne az erősebb forint, a nemzetközi megítélésnek és nekik is segítene; kérdés menyire ismerik fel” – fejezte be az elemző.

A Bloomberg tudósítása szerint az államcsőd ellen köthető biztosítás felára 18 bázisponttal emelkedett, 373,65 bázispontra a CMA adatai alapján.

A CDS piac „már leminősítette Magyarországot a bóvli kategóriába” – mondta Luis Costa, a Citigroup feltörekvő piaci elemzője.