Nomura: Simor heteken belül lemondhat

Február végén négy új tagot választ a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsába a parlament. Ha az ily módon, a kormánytöbbség által átalakított szervezet monetáris politikája alapvetően megváltozik, akkor elképzelhető, hogy Simor András lemond jegybankelnöki posztjáról – olvasható a Nomura elemzésében, amelyet a Bloomberg idéz. A Nomura szerint a jegybanki alapkamat 5 százalékra csökkenhet 2011 végére, ha megváltozik a monetáris tanács tagjainak jelölési mechanizmusa.

"Bár Simor elkötelezett mandátuma kitöltésére, elképzelhető, hogy a körülmények hatására a helyzete tarthatatlanná válik" – fogalmazott Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője. Erre Montalto szerint akkor kerülhet sor, ha a megújult Monetáris Tanács a korábbitól radikálisan eltérő monetáris politikába kezd, például eltér az eredeti inflációs céltól. A közgazdász hangsúlyozta, hogy ez az eset akkor is előfordulhat, ha mindez nem nyíltan történik.

Montalto Simor Andrással való találkozóját követően úgy fogalmazott: pesszimisták a Monetáris Tanács sorsát illetően és a közelmúlt eseményei még jobban meggyőzték a Nomurát arról, hogy a piacot komoly meglepetés érheti, "ha nem veszi számításba a hamarosan bekövetkező eseményeket".

Akár vissza is fordíthatják az utóbbi hónapok kamatemeléseit a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának újonnan megválasztásra kerülő tagjai, mivel azok nem voltak "kellően alátámasztva" - derül ki az Intesa Saopaolo SpA elemzői által a közelmúltban készített jegyzetből. A szakértők szerint a kinevezésre kerülő új tagokkal együtt a Monetáris Tanács többségében valószínűleg galambokból fog állni. Ez azt jelenti, hogy a mostani kamatemelési miniciklust akár meg is fordíthatják a tagok, amellyel egyébként eleget tennének a kormány várakozásainak.

A kormány és a tanács ugyanis hosszabb ideje folytat vitákat a monetáris politikáról. Orbán Viktor már korábban is bírálta kamatemeléseket, mondván, hogy a gazdasági növekedés beindításához alacsonyabb alapkamatra lenne szükség. Az MNB ezzel szemben épp a kormány figyelmét hívta fel arra, hogy a különadók és a magánnyugdíjpénztári vagyon bekebelezése önmagában nem állítja helyre tartósan a költségvetés egyensúlyát, arra csakis további strukturális reformok bevezetésével kerülhet sor.