Nagyobb a kockázat: Külföldieknél a magyar államadósság
A külföldi befektetők helyére ugyanis, akik a válság idején kiszálltak a feltörekvő piaci szuverén papírokból, mostanra újak érkeztek – magyarázza Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője. Sőt a magyar piac a rekord dacára nem is számít különösebben túlvettnek – mondja a szakember –, hiszen lengyel állampapírokból például másfélszer akkora már a külföldiek állománya, mint a válság előtt.
Ami viszont aggodalomra ad okot, hogy az állomány igen jelentőssé vált a teljes forintállampapír-mennyiség arányában. „Mintegy 10 000 milliárd forintnyi forintállampapír lehetett korábban a piacon, ebből 1353,78 milliárdnyit vontak be a magánnyugdíjpénztárak vagyonátadása után, így a külföldiek kezébe került mostanra a magyar forintállampapírok több mint 40 százaléka” – magyarázza Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója.
A kockázatosabb, hosszabb futamidejű kötvények esetében ez az arány még nagyobb lehet – teszi hozzá Orbán Gábor. Ez az arány a szakemberek szerint kiugróan magas, ami sérülékennyé teheti az állampapírpiacot. Korábban a magánnyugdíjpénztárak jelen voltak nagy belföldi befektetőként a piacon, a jövőben viszont a hazai intézmények már nem lesznek képesek annyi állampapírt vásárolni, mint korábban. A csökkenő likviditás a piacon – állítja Orbán – azt eredményezheti, hogy egyes nagy külföldi alapok kivonulnak a magyar állampapírpiacról.
Hasonló hatása lehet annak is, ha egyes nemzetközi indexekben csökken a magyar állampapírok súlya. Szalma Csaba úgy véli, a magán-nyugdíjpénztári állampapírok bevonásának hatására az úgynevezett global local currency indexekben a korábbi mintegy 7-ről 6 százalék környékére eshet az arány. Ezt egyébként a JPMorgan múlt heti bejelentése is alátámasztja.
A befektetési bank közölte: a hitelpapírok megszüntetésének törvénybe iktatása esetén Magyarország súlyát 7,17-ról valószínűleg 6,05 százalékra csökkenti felzárkózó piacokra szakosodott egyik irányadó modellportfóliójában, a GBI-EM-Global Diversifed Indexben. Mivel ehhez az indexhez hozzávetőlegesen 100 milliárd dollárnyi külföldi tőke kapcsolódik, a befektetési bank szerint a módosításnak köszönhetően nagyjából 1,2 milliárd dollárral csökkenhet a kereslet a magyar állampapírok iránt.
Bár sokan azt gondolták, hogy a JPMorgan bejelentése nyomán eladási hullám indul el a magyar állampapírpiacon, ez nem következett be – mondja Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese. A bejelentés napján is tovább emelkedett ugyanis a külföldi befektetők magyar állampapír-állománya. Azt viszont nem lehet tudni – teszi hozzá a szakember –, hogy a jelenlegi csúcson lévő volumenből mennyi lehet a csereműveletek mögötti repofedezet, az első fél évben bekövetkezett csaknem 1000 milliárd forintnyi állománybővülés persze teljes egészében nem írható ilyen műveletek számlájára.
Az ÁKK célja egyébként az, hogy a forintállampapíroknál a nettó kibocsátást belföldi befektetők finanszírozzák, de már tavaly is a külföldiek finanszírozták az államadósság növekményét, és egyelőre az idén sincs ez másképp. Ez a helyzet pedig Szalma Csaba szerint aszimmetrikussá teszi a hazai állampapírokban rejlő kockázatot. Ha továbbra is érkezik külföldi tőke a magyar állampapírpiacra, akkor csökkenhetnek valamelyest a hozamok, ha viszont hirtelen az eladás mellett döntenek a nemzetközi intézmények, meredek hozamemelkedés következhet be, ahogyan azt az elmúlt két hétben is láthattuk.
A magyar állampapírpiacon egyébként a hozamokat nem annyira a kereslet/kínálat alakítja ki, sokkal nagyobb hatással van rájuk a CDS-felárak alakulása – magyarázza Borbély László András. Június második hetétől pedig a nemzetközi helyzet hatására ez is emelkedik, a múlt hét végén három hónapos csúcson, ismét 300 bázispont fölött járt az értéke az ötéves magyar devizakötvények esetében.
Emelkedő hozamok
Az elmúlt napokban, ahogy az eurózóna válsága mélyült, a magyar államkötvények piacán is hozamemelkedés következett be. A tízéves kötvények referenciahozama a hónap közepén még alig haladta meg a 7 százalékot, mostanra viszont már mintegy 40 bázisponttal magasabb szinten, 7,44 százalékon áll. Szintén emelkedett a hozam a rövidebb, három- és ötéves futamidőknél.Ma diszkontkincstárjegy-, csütörtökön pedig államkötvény-aukciót tart az ÁKK.
A múlt héten tartott diszkontkincstárjegy-aukciókon egyébként a hozamok nem változtak jelentősen, a kereslet viszont a megelőző kibocsátáshoz képest csökkent a papírok iránt.
Ma diszkontkincstárjegy-, csütörtökön pedig államkötvény-aukciót tart az ÁKK.
A múlt héten tartott diszkontkincstárjegy-aukciókon egyébként a hozamok nem változtak jelentősen, a kereslet viszont a megelőző kibocsátáshoz képest csökkent a papírok iránt. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.