A kínai hitelminősítőt nem hatotta meg az amerikai döntés

A kínai hitelminősítő szerint az amerikai adósságplafonról az utolsó pillanatban elfogadott kompromisszum, amely lehetővé teszi az Egyesült Államoknak, hogy növelje hitelállományát és elkerülje a fizetésképtelenséget, "nem garantálja a hitelezők biztonságát". A Dagong ezért az amerikai adósi osztályzatot "A-pluszról" "A"-ra rontotta, egyben negatív kilátást adott a besorolásra.

A Fitch és a Moody''s nem ért egyet a kínai hitelminősítővel, Washington a megállapodással elkerülte, hogy elveszítse náluk "AAA" besorolását. A Standard and Poor''s még nem nyilatkozott a kérdésben.

A Dagong szerint ezek a hitelminősítők nem adtak világos választ az amerikai lépésre, és a kínai intézet úgy véli, nyugati riválisai a profitjukat szem előtt tartva hozzák meg döntéseiket. A kínai hitelminősítő vezérigazgatója, Kuan Csien-csung (Guan Jianzhong) úgy nyilatkozott, hogy az amerikai hitelminősítők mindig kettős mércét alkalmaznak. "Ez káros, mert az Egyesült Államok mindig a biztonságos kikötő képét keltette a többi országban, a valóságban azonban Amerikának már régóta gondot okoz adósságának visszafizetése" - fogalmazott.

A Dagongnak kevés befolyása van Kínán kívül, de többször is heves kirohanást intézett a Standard and Poor''s, a Moody''s és a Fitch ellen, mert álláspontja szerint ezek okozták a pénzügyi válságot nem megfelelő minősítéseikkel. Kuan Csien-csung, aki egyúttal a kínai kormány tanácsadója is, azt állítja, hogy a Dagong teljesen független.

A hivatalos állami hírügynökség, a Xinhua azt írta, hogy amerikai adósságplafon megemelése nem hatástalanította a washingtoni "adósságbombát".

Kína rendelkezik a világon a legnagyobb devizatartalékkal, és az országé a legtöbb amerikai államkötvény is.

A Dagong már a világ 60 országában végez hitelminősítést, ebből 26 európai, 23 ázsiai és csendes-óceáni, 10 észak-és dél-amerikai, 6 afrikai. Elemzők szerint a Dagong egyelőre semmilyen mértékben sem számít komoly tényezőnek a globális piacon, de fellépése mindenképpen jelzi, hogy Kína nagyobb beleszólást kíván magának a globális pénzügyekbe is.