Beveti az MNB a devizatartalékokat a végtörlesztéshez

Az MNB a kamattartás és a 25 bázispontos emelés közül választotta a kamat változatlanul hagyását, túlnyomó többséggel. 2011-ben továbbra is 3,9 százalékos inflációval számol a Magyar Nemzeti Bank. A jövő évre azonban magasabb, 3,6 helyett 3,9 százalékos fogyasztói árindexszel kalkulál a jegybank. Az idei évben 2,7 százalék helyett 1,5 százalékos növekedéssel számol a jegybank, míg jövőre a várakozások szerint az előrejelzés 1,5 százalékos lesz, alacsonyabb a korábban prognosztizáltnál.

A jegybank elnöke hozzátette: Matolcsy György múlt pénteki, adóváltozásokkal kapcsolatos döntéseit egyelőre nem tudják a kalkulációban figyelembe venni. Annyi biztosan tudható, hogy az infláció jelentősen emelkedik, a növekedés pedig csökken az intézkedések hatására. A konjunkturális kilátások eközben romlanak, ez pedig markáns dezinflációs irányt jelent, 2013 első felében az infláció elérheti a 3 százalékot. Az árindex egyelőre a nyersanyagárak növekedése miatt magas, ezt pedig a kormány adóemelése szintén emelhetik, de ezek kifutásával érvényesülnek az ár- és bérleszorító hatások. Ennek eredőjeként az inflációs ráta 2011-ben és 2012-ben is a cél fölött alakulhat, 2013 első felében érheti el a célt.

A Monetáris Tanács úgy látja, hogy a következő két évben folytatódhat a gazdaság visszafogott növekedése, de a munkanélküliségi ráta tartósan 10 százalék felett marad . És bár az aktivitási ráta növekszik, a foglalkoztatás csak lassan növekszik. A gazdaság hajtóereje az export marad, míg a háztartások fogyasztása nem élénkül a jelentős adósságterhek és a bizonytalan bérkilátások miatt. A beruházási aktivitás igen visszafogott lesz a következő két évben. Az MNB szerint kiváró kamatpolitikára lesz szükség, a jegybank nem ad előrejelzést a kamatpálya változásáról.

Arra a kérdésre, hogy számíthatunk-e forintgyengülésre az otthonvédelmi akcióterv kapcsán, Simor András elmondta: az ügyfelek egy része meglévő megtakarításból, más része forinthitelből törlesztheti a meglévő jelzáloghitelt. Mindkét eset pótlólagos devizakeresletet jelent a hazai piacon. Ez pedig már jóval az előtörlesztés megkezdése előtt jelentkezhet, a várakozásoknak tehát fontos a szerepe. A végtörlesztés adósságelengedést jelent, a jelen árfolyamok mellett a frankhitelek esetében 25 százalékot.

Mindez forintgyengülést eredményezhet, ugyanakkor a programban csak szűk kör vehet részt. Forinthitellel a számítások szerint csak a frankhitelesek 20 százaléka válthatja majd ki korábbi kölcsönét. A devizahitelesek 11 százaléka 90 nap fölötti, 5 százaléka 30 és 90 nap közötti elmaradásban van. Ez, valamint a többi tényező összesen a devizahitelesek 60 százalékát zárhatja ki a forinthitel felvételének lehetőségéből. Mindennek ellenére is jelentős veszteséget okoz a program a bankszektorban, ez ronthatja a költségvetési kilátásokat.

Az MNB tízpontos javaslatcsomagjából eddig kettőt fogadott el a kormány: a referenciakamatok alkalmazását és a pozitív adóslistát. Ugyanakkor a törvénnyel ellentétben a kormánydöntés után kérte ki a kormány az MNB véleményét, az EKB-nak pedig csak egy napja lett volna az előterjesztés mérlegelésére. "Legalább is furcsa a helyzet" - fogalmazott Simor András.

Az MNB a devizatartalékok terhére kész a végtörlesztéshez szükséges devizamennyiséget a bankok rendelkezésére bocsátani, ennek részleteit később határozzák meg. A jegybank ezzel a piac jövőbeli várakozásait igyekszik mihamarabb megfelelő igénybe terelni. Simor András kiemelte: a devizatartalék-igényt az ország külső adóssága határozza meg. A végtörlesztéssel az adósságállomány csökken, vagyis az ezzel párhuzamosan mérséklődő devizatartalékok nem emelik jelentősen az ország sérthetőségét.