Mi rejlik a lengyel részvénypiacokban?
Lengyelország 2009-ben – amikor még Németország gazdasága is közel 5 százalékkal visszaesett – csaknem 2 százalékos növekedést tudott elérni, ezért sokan az ország teljesítményét valóságos csodaként értékelték. A lengyel gazdaság a hatalmas belső piaca, valamint az alacsony exportkitettsége révén valóban kevésbé érzékeny a negatív külső sokkokra, a növekedéshez azonban nagyban hozzájárult az erőteljes adócsökkentés, valamint az állami beruházások növelése. Mindez – hasonlóan a legtöbb európai országhoz – az államadóság, valamint a költségvetési hiány jelentős növekedését okozta.
A közel 53 százalékos államadóság, valamint a 6 százalék közeli idei hiány következtében szükségessé vált a büdzsé konszolidációja – ez valószínűleg az új kormány feladata lesz. Amennyiben ugyanis az államadóság eléri a GDP 55 százalékát, automatikus intézkedések lépnek életbe az adósságpálya emelkedésének fékezésére, ráadásul a hitelminősítők is újabb intézkedéseket várnak a deficit csökkentésére.
Azt, hogy az egyre nyilvánvalóbb lassulás mellett mennyire hisz a piac a jövő évre tervezett költségvetés fenntarthatóságában, jól mutatja, hogy a lengyel CDS 300 pont fölé emelkedett a nyár eleji 150-es szintről, a zloty pedig még a forintnál is erőteljesebben gyengült szeptemberben. Vagyis a választás után további kiigazításokra lesz szükség, ezeket azonban a két legnagyobb párt másképp képzeli el. Míg a PO az eddigi gazdaságpolitika folytatatására készül, a PiS jövőterve sokkal inkább hasonlít a magyar irányhoz.
A legfrissebb adatok szerint a Polgári Platform támogatottsága 2 százalékponttal, 33 százalékra csökkent, míg a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosságra a választók 26 százaléka szavazna. Így annak esélye, hogy a PO a jelenlegi koalíciós partnerrel megszerzi a többséget, még mindig a legnagyobb, ám jelentősen megnőtt az olyan forgatókönyveknek az esélye is, miszerint a PO kénytelen lesz egy újabb koalíciós partnert találni, ellenkező esetben a PiS koalícióra lépve egy kisebb párttal átveszi az irányítást. Bár a második lehetőség is a gazdaságpolitikai irányvonal kisebb eltolódását jelentené, a PiS hatalomra kerülése sokkal drasztikusabb hatással lenne a lengyel részvénypiacra.
A PiS elképzelése szerint a teljes nyugdíjrendszert átalakítaná, ami valószínűleg a magánnyugdíjpénztárak jelentős visszaszorulását eredményezné, a hazai átalakításokhoz hasonlóan. Ennek hatása azonban Lengyelországban még komolyabb korrekciót eredményezne a piacokon, mivel jelenleg a lengyel tőzsde teljes piaci kapitalizációjának a 15 százalékát, a közkézhányad közel egyharmadát teszik a pénztáraknál lévő részvénybefektetések.
A pénztári rendszer átalakításának hatásait jól mutatja, hogy már a márciusban lecsökkentett transzferek miatt kiesett pénztári kereslet is a lengyel piaci prémium jelentős zsugorodását okozta. Más az elképzelése ugyanakkor a két vezető pártnak a bankadó mértékét illetően is. Míg a PO által javasolt teher marginális hatással lenne a lengyel hitelintézetek eredményességére, a PiS a profitok több mint 20 százalékát érintő adót vetne ki a lengyel tőzsde közel 40 százalékát kitevő pénzügyi szektorra.
A két párt privatizációs politikája szintén eltérő.
Míg a PO az elmúlt négy évben közel 14,5 milliárd zloty költségvetési bevételt ért el az állami vállalatok eladásával, a PiS ellenzi a stratégiai cégek privatizálását, így valószínűleg megállítaná vagy legalábbis jelentősen lelassítaná a folyamatot.
A különadókon, a nem hagyományos gazdaságpolitikai eszközökön, valamint a magánszektor állami szerepvállalásának növekedésén keresztül a politikai hatások a részvénybefektetéseknél is egyre hangsúlyosabbak, gyakran felülírják a vállalati fundamentumokat. A hazai részvényindex az elmúlt másfél évben több mint 20 százalékkal alulteljesítette a lengyel tőzsdemutatót, mindehhez nagyban hozzájárult a bankadó bevezetése, valamint a nyugdíjpénztári átalakítások. Így az, hogy melyik párt kerül ki győztesként október 9-én, sok mindenben befolyásolja a lengyel vállalatok jövőjét, így piacmozgató hatása jóval nagyobb lehet, mint az eddigi választások során.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.