késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Vörösiszap: nem elég egy év
A jövő év elején kerülhet az Országgyűlés elé az a törvény, amely kötelező biztosítás kötését írná elő az olyan ipari létesítmények számára, amelyeknél a működés során veszélyes anyagok juthatnak ki a környezetbe. A jogszabály azt a célt szolgálná, hogy a jövőben ne az államnak kelljen állnia az ipari katasztrófák során bekövetkezett károk megtérítését, hanem piaci alapon működő biztosítók tegyék meg mindezt. Nem véletlen az időzítés: az egy évvel ezelőtti ajkai baleset után derült ki ugyanis, a Mal Zrt. felelősségbiztosítása mindössze 10 millió forintig fedezte a károkat, holott a vörösiszap-katasztrófa során a legutolsó összegzés szerint mintegy 35 milliárd forintnyi kár keletkezett.
A komoly limitű felelősségbiztosítást előíró jogszabálynak a biztosítók és az alkuszok is örülnének, hiszen – ha nem is kiugró mértékben, de – nőhet a díjbevételük. Hogy pontosan hány céget köteleznek majd a biztosítások megkötésére, még nem tudni, „ez attól is függ, hogy a szabályozás újradefiniálja-e a veszélyes üzem fogalmát” – mondta Máhig Attila, a Groupama Garancia nem életbiztosítási ügyvezető igazgatója. Jelenleg Magyarországon mintegy 150-160 olyan veszélyes anyagokkal dolgozó üzemet tartanak nyilván, amelynél az ilyen anyagok mennyisége meghaladja a SEVESO II. uniós irányelvben megszabott mennyiséget – magyarázta Gerendai Károly, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnökségi tagja és az AON Magyarország Kft. ügyvezetője.
Hogy az érintett vállalatok mekkora díjat fizethetnek majd a biztosításért, az több tényezőtől is függ. A Magyar Biztosítók Szövetségének elmondása szerint az összeget befolyásolhatja az üzem veszélyes tevékenységéből származó díjbevétel nagysága, magának a tevékenységnek a jellege, a viszontbiztosítások díja és a kártérítési limit öszszege is. A K&H-nál is ezeket a szempontokat veszik figyelembe, ezek alapján Kaszab Attila, a társaság nem életbiztosítási üzletágának vezetője szerint néhány százezer forinttól néhány millióig terjedhet az éves díj szerződésenként. Az alkuszszövetség szerint viszont ha egy Mal típusú cég több tízmillió eurós nagyságrendben szeretne biztosítást kötni, lényegesen magasabb, éves szinten euróban számolva is milliós nagyságrendű díjakkal kell számolnia.
A legtöbb probléma azonban nem a nagy cégekkel van. A nemzetközi hátterű és a hazai piacvezető cégek már csak reputációs okokból sem engedik meg maguknak, hogy alacsony limitű felelősségbiztosításuk legyen. Az 1–20 milliárd forintos vagyonú közepesebb vállalatok viszont jellemzően igen alacsony, 10–100 millió forintos biztosítással rendelkeznek, miközben Ausztriában ilyen alacsony limitű biztosítást csak a kisebb boltok kötnek – magyarázta Maják Viktor, az Union kommunikációs igazgatója. Pedig megérné tisztességes biztosítást kötni, hiszen ha egy ipari baleset során a biztosító helyett a cégnek kell helyt állni, az akár a vállalkozás végét is jelentheti.
Jobban áll a parlament a katasztrófavédelmi törvény módosításával, amelynek ugyancsak a tavaly októberi ajkai tragédia volt az inspirálója. Az Országgyűlés által két hete elfogadott és január elsejétől hatályos új törvény szellemében egy erősen központosított, szigorú kontrollt biztosító katasztrófavédelmi rendszer jönne létre. Jövőre kívánják létrehozni az egységes iparbiztonsági hatóságot, amely megelőző célzattal ellenőrizné a veszélyes anyagokkal működő cégeket. „A legszürkébb hatósági munka is jobb, mint a leghősiesebb mentés” – nyilatkozta ezzel kapcsolatban nemrégiben Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának főigazgatója. Az új törvény meghatározza az önkéntes és köteles polgárvédelmi szolgálat szabályait is, és egységesíti az eddig külön működő szervezeteket. Az egységesítés nem- csak közös irányítást, hanem az egységes felszereléssel való ellátást és egységes képzésben való részvételt is jelenti. Mellesleg ehhez az intézkedéscsomaghoz tartozik a tűzoltóságok állami kézbe vétele is és betagozódása ebbe az egységes keretbe.
A jövő év az újjáépítésé lehet Devecseren
Két héten belül befejezik Devecseren a kármentési teendőket, a jövő év pedig az újjáépítésé lehet – fejtette ki a Világgazdaságnak Toldi Tamás. A település polgármestere hozzátette: céljuk az, hogy a város élhetőbbé váljon, és az itteniek „ne meneküljenek el”. Ehhez jó alapot jelenthetnek a jövőre meginduló fejlesztések, amelyek munkahelyeket is teremthetnek. Devecser központjától északnyugatra fog terjeszkedni a vállalkozások számára kialakítandó új ipari terület, míg délen már elkészült az új lakópark azok számára, akiknek az otthona elpusztult az iszapömlésben. Jövőre szeretnék újra felépíteni a város központi részén a katasztrófában megsemmisült sportpályát. A beruházás pályáztatását a Magyar Labdarúgó-szövetség intézi. Toldi hozzátette: az, hogy a település a leghátrányosabb helyzetű besorolást nyerte el, segítséget is jelenthet az újrakezdéshez, hiszen „némi pluszforrást hozhat” Devecsernek.A vörösiszaptól megtisztított területeken október végéig tartanak az utómunkálatok, a Marcal folyó pár kilométeres szakaszáról kikotort szennyezett anyag vár még elszállításra – mondta el tegnap Szabó Csaba, a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri megbízottja az MTI-nek.
A vörösiszaptól megtisztított területeken október végéig tartanak az utómunkálatok, a Marcal folyó pár kilométeres szakaszáról kikotort szennyezett anyag vár még elszállításra – mondta el tegnap Szabó Csaba, a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri megbízottja az MTI-nek. Keresik a felelősöket, sorra hallgatják ki a gyanúsítottakat Az elmúlt napokban felpörgött a rendőrségi munka: a vörösiszap-katasztrófa gyanúsítottjainak több mint felét – ők mindannyian a Mal Zrt. munkatársai – ekkor hallgatták ki. Az esetet vizsgáló parlamenti bizottság pedig a Mal tulajdonosait hallgatta meg
a múlt héten.
„Amit sejtettünk, hogy az állam valamilyen részben ráteszi a kezét a cégre, az várhatóan megvalósul, így megtérülhet valamennyi abból, amit korábban ráfordítottak” – nyilatkozta a cégtulajdonosok kérésére zárt ajtók mögött zajló ülés után Kepli Lajos, a vizsgálóbizottság jobbikos elnöke. Hozzátette: „Érdemi választ továbbra sem kaptak arra, miért történtek ferdítések annak idején.” Szerinte az, hogy 300 ezer köbméternyi iszap ömlött ki, valószínűleg alulbecsült érték, modellezés alapján ennyi nem jutott volna el a szomszéd településekig. A bizottság most bizonyítékokkal próbálja alátámasztani az érveit. A Fidesz, a Jobbik és az LMP konszenzusos véleményre jutott, ezt október végéig hozhatják nyilvánosságra.
Ruttner György, a Mal jogi képviselője az ülés végén azt mondta: nem tekinthető hulladéknak, ami kiömlött, mert még további technológiai folyamatokat végeztek volna el rajta. Ennek ellenére a hulladékkezelési törvény alapján büntették őket. Ráadásul szerintük csupán a hatoda ömlött ki annak a mennyiségnek, amely miatt felelősségre akarják vonni a társaságot. Elismételte azt is: nem érzik felelősnek magukat a katasztrófáért, szerintük az környezeti katasztrófa, amelyet vélhetően talajtörés idézett elő.
Az ülést rövid időre elhagyó bizottsági tagok közül egyedüliként Gőgös Zoltán nyilatkozott. A szocialista politikus azt mondta lapunknak: nem tartja valószínűnek azt, hogy az EU engedné a Mal állami kézbe vételét – pedig ezt a tragédia után sebtiben módosított honvédelmi törvény alapján, vészhelyzetre való hivatkozással idén június 30-ig ideiglenesen meg is tette. Hozzátette azt is: az almásfüzitői vörösiszap-tárolót megvizsgálták és problémamentesnek találták, mégis vizsgálóbizottság elé vinnék az ott érdekelt cégek képviselőit, köztük a kisebbségi tulajdonosként érintett volt miniszterelnököt, Gyurcsány Ferencet is.
Az OrFK szerint a gyanúsítottak kivétel nélkül szabadlábon védekezhetnek, a hivatalos megfogalmazás szerint halált előidéző közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt folytatnak nyomozást. n Sz. I. Katasztrófa A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. Ajka melletti iszaptározójának gátja tavaly október 4-én szakadt át. A kiömlő több százezer köbméter vörösiszap három települést öntött el, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember vesztette életét, 123-an megsérültek, 270 házat bontottak le, nyolcszázan veszítették el otthonukat. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.