Fejlövést kaphat a magyar gazdaság

A forint soha nem látott mélységbe süllyedt, miközben Magyarország államkötvényeinek fizetésére köthető biztosítási felár a második legmagasabb szintre emelkedett a feltörekvő európai régióban. Egyetlen ajánlatot sem fogadtak el a 6 hetes kincstárjegy-aukción, miután a Standard & Poor’s figyelmeztetett: bóvli kategóriába minősítheti le az országot.

A fizetőeszköz esik, és az euróövezeti adósságválság tükrében a politikai döntéshozóknak mérlegelni kell a vészkamatemelés, illetve az agresszív külföldi devizaeladást. Hasonló taktikát alkalmazott Törökország – vélekedett a Citigroup stratégája, Luis Costa.

A központi bank nem kedveli az intervenciót (külföldi deviza eladást), de ez a félelem csökkenhet, különben a következő lépés kamatemelés lesz – mondta a londoni közgazdász a Bloombergnek. Luis Costa biztos benne, hogy nem lehet elégedettség a kamat emelésével, ugyanis ez a belföldi kereslet hatalmas zsugorodásával járna. „Ez alapvetően egy fejlövés lenne”, miközben a gazdaság lassul – tette hozzá.

A forint a világ legrosszabbul teljesítő fizetőeszköze június 30-a óta. A deviza 16 százalékot esett az euróval, és 21 százalékot az amerikai dollárral szemben. Tegnap 317,92 forinton jegyezték a közös európai devizát, amely a forint új történelmi mélypontja, írja a Bloomberg.

A befektetők (a kamatláb-megállapodások alapján) arra számítanak, hogy a kamatot 7 százalékra emeli az MNB februárra a jelenlegi 6 százalékról. A központi bank kilencedik hónapja tartja az irányadó kamatot.

Törökország csatlakozott Indonéziához, Indiához, Brazíliához és Oroszországhoz: dollárt ad el, mert a globális gazdaság recesszió felé halad, amely csökkenti a keresletet a feltörekvő piaci eszközök iránt.

A török jegybank 2 milliárd dollárt adott el októberben, hogy támaszt nyújtson a lírának. A fizetőeszköz 4,5 százalékot erősödött az euróval szemben az elmúlt hónapban, így 18 százalékra csökkent a fizetőeszköz idei esése. Januárban 6,25 százalékon állt a török alapkamat, amelyet 5,75 százalékra csökkentett a jegybank.

A Törökországi példa alapján Magyarország nem kerülheti el a kamatemelést, és az intervenció csak ideiglenesen állíthatja meg a gyengülést – vélekedett Niel Shearing, a Capital Economics londoni elemzője.

Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland elemzője úgy vélekedett, hogy a forint esésének három ellenszere lehetséges. Az egyik a jegybanki kamatemelés, a másik az intervenció a devizakészletek felhasználásával - az MNB-nek 52 milliárd dollárt meghaladó devizatartaléka van, több mint a kétszerese a Lehman összeomlása előtti szintnek -, a harmadik pedig egy új, vagy felújított finanszírozási megállapodás az IMF-fel. Az RBS vezető elemzője szerint ez utóbbi "pozitív bizalmi sokkot" jelentene piacon.

Timothy Ash szerint az MNB-t "gyűlölnék", ha most kamatot emelne, mivel - bár a harmadik negyedévi magyar GDP-adatok meglepően jók voltak - a növekedési kilátások továbbra is lanyhák. Az RBS közgazdásza szerint az MNB-t "azért is gyűlölnék", ha "elszórná" a devizakészleteket a forint védelmében. A bírálók azzal érvelhetnének, hogy a mostani árfolyamgyengeség szélesebb regionális, sőt globális piaci félelmeket tükröz, és a devizapiaci intervenció "csak annyit jelentene, mintha valaki egy közeledő vonat elé állna".

Ash szerint ebben a helyzetben egy lehetőség marad, a visszatérés az IMF-hez. A piacok egyértelműen értékelnék ezt a lépést, és ezzel elejét lehetne venni a kamatemelésnek is. Az RBS elemzője elismeri ugyanakkor, hogy ez olyan fordulatot jelentene a kormány számára, amelyet "nehezen lehetne eladni" a választóknak, különösen azután, hogy a kormány milyen jelentőséget tulajdonított eddig a független gazdaságpolitikai irányvonalnak.

Kedden az ÁKK sikeresen bocsátott ki 40 milliárd forintnyi 3 hónapos állampapírokat, igaz, jelentősen növekvő hozamszint mellett. A hozamok igen széles intervallumban mozogtak. A minimális hozam 6,44, a maximális 7,08, míg az átlagos hozamszint 6,71 százalékon alakult. A hozam 24 bázisponttal emelkedett a hétfőni másodlagos piacon kialakult referenciahozamhoz képest, valamint 48 bázispontos hozamemelkedés következett be a múlt heti, hasonló futamidejű kibocsátáshoz viszonyítva. Látható, a piac továbbra is kamatemelést áraz.

Megszólalt az MNB - Kamatemelés jöhet

A monetáris tanács nem változtatott a jegybanki alapkamat 6 százalékos szintjén kedden, de megjegyezte: amennyiben az európai pénzügyi piacokat jellemző kockázatkerülés növekedése tartósnak bizonyul, szükségessé válhat a monetáris kondíciók fokozatos szigorítása.
A testület megítélése szerint a forint elmúlt időszakban tapasztalt leértékelődése nincs összhangban a magyar gazdaság fundamentumaival - tette közzé az MNB honlapján.

Az elmúlt hetekben az eurozóna adósságválsága következtében az európai pénzügyi piacok szinte minden szegmensében jelentősen emelkedtek a kockázati felárak, ami a közép-kelet-európai régió országaiban az árfolyam gyengülésével is együtt járt. A túlzott adósságot felhalmozó országok nem kerülhetik el a költségvetési megszorítást, a belföldi kereslet visszafogásával együtt járó gyors alkalmazkodást.

Magyarországon ez a folyamat már évekkel korábban megkezdődött, így előtte járunk azoknak az országoknak, ahol még csak most kell meghozni a költségvetési helyzet egyensúlyának helyreállításához szükséges fájdalmas döntéseket. A belföldi megtakarítások jelentős növekedése révén immár tartósan többletet mutat mind a folyó fizetési mérleg, mind az ország nettó finanszírozási képessége - olvasható az MNB közleményében.

A kormány erős kötelezettséget vállalt a 3 százalék alatti költségvetési hiánycél mellett. Az erős kormányzati és külső pozíció megteremti az alapját az eladósodottság leépítésének. Ezért a Monetáris Tanács nem tartja indokoltnak, hogy az eurozónában kialakult dósságfenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmak a magyar gazdaságra is átterjedjenek, és leértékelődési nyomást gyakoroljanak az árfolyamra.