Támadások kereszttüzében a forint - Vége a magyar sztorinak?

A viszonylag barátságos 260-280-as árfolyamsávban mozgott a forint árfolyama az euróval szemben ebben az évben augusztus végéig. Miután júliusban nem tudott megküzdeni a 263-260-as árfolyam környékén tornyosuló szintekkel, a gyengülés irányába mozdult el. Feltörekvő devizaként a nemzetközi környezet romlására gyengüléssel reagált a forint is, azonban meglehetősen jól bírta a piaci viharokat még augusztusban is a magyar deviza.

Az eurózóna szuverén adósságválsága mára már a magországokat is támadja, egyre nagyobb a félelem a piacokon, hogy egyes tagok kiválnak, vagy szétesik a monetáris unió. Ebben a meglehetősen pesszimista hangulatban pedig nem éppen volt szerencsés időzítés a kormány nem ortodox gazdaságpolitikájának egy új elemének megvalósítása. Ez segítette a „spekulánsokat”, hogy támadják a forintot.

Szeptember óta a forint látványosan alulteljesítő a régiós országok devizájához képest, és egyes időszakokban a világ legrosszabbul teljesítő devizájának címét is magáénak tudhatta. Annak ellenére, hogy Magyarország viszonylag erős fundamentumokkal rendelkezik, számos belföldi kockázat merült fel az elmúlt hónapokban.

A 2012-es költségvetés számait nem feltétlenül hitték el a befektetők, tekintettel arra, hogy a kormányzat jóval a piaci konszenzus feletti növekedéssel tervezte meg azt. A költségvetés 1,5 százalékos növekedésre épül, míg az Európai Bizottság és a Fitch Ratings is csupán 0,5 százalékos növekedést lát elérhetőnek. A legjelentősebb kockázatot azonban a végtörlesztés okozta, amely felerősítette a forint sérülékenységét is. A romló kilátások és a gazdaságpolitikai lépések kiszámíthatatlansága miatt felerősödött annak kockázata, hogy a Standard & Poor’s „bóvli” kategóriába minősíti az országot; az ügynökség negatív figyelőlistára helyezte az országot.

A piaci szereplőknek pedig a romló nemzetközi környezetben ezek a tényezők elegendőek voltak ahhoz, hogy folyamatos eladói nyomás alá helyezzék a forintot, és történelmi mélypontra küldjék a múlt héten, 318 körül. A kormány a múlt hét második felében bejelentette, hogy újra tárgyalásokat kezd az IMF-fel (miután akadoztak a magyar kötvénykibocsátások), amely segítette a forint erősödését, és a 300-as szint közelébe került, azonban a piaci szereplőket egyelőre nem teljesen győzte meg a bejelentés.

Erre mutat rá, hogy a héten újra alulteljesítő a forint a régiós devizákhoz képest. Igaz, a lengyel zloty árfolyamát segíti a központi bank intervenciói. Néhány elemző úgy látja, hogy a kormány nem fog tudni megállapodni az IMF-fel egy védőhálóról, mert Magyarország ragaszkodik a gazdaságpolitikai szuverenitáshoz, a valutaalapnak pedig komoly feltételei lehetnek. Úgy látszik, hogy ameddig nem érkeznek pozitív hírek a tárgyalások kapcsán (illetve nem javul érdemben a nemzetközi hangulat, vagy a jegybank nem kezd kamatemelésbe, intervencióba), addig nem beszélhetünk arról, hogy vége lenne a magyar sztorinak. Szerda délután 311 forint felett jegyzik az eurót, kevesebb mint 7 egységre a múlt hét hétfőn kialakult 317,92-es mélyponttól.

Összességében a forint ellenálló-képességét a kormányzat nem szokványos gazdaságpolitikája gyengítette az elmúlt hónapokban, amelyet mérsékelten javíthatott az IMF-tárgyalások bejelentése, azonban érdemi fordult egyelőre nem következett be.

Egyelőre mindhárom hitelminősítő ügynökség egy lépcsőfokkal tartja a „bóvli” kategória felett Magyarországot, negatív kilátással. Az S&P pedig továbbra is negatív figyelőlistán tartja az országot.