BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Szétverték a forintot, de hogy jutottunk idáig?

Történelmi mélypontra hanyatlott a forint szerdán, egy euróért több mint 320 forintot is kellett adni a bankközi piacon. Kevesebb mint 4 hónap alatt - tavaly szeptember óta - végezték ki a forintot a piaci szereplők, és könnyen lehet, hogy hamarosan újabb és újabb mélységekkel ismerkedhetünk meg.

Tavaly augusztusban óriási hangulatromlás következett be a nemzetközi piacokon, miután az euróövezeti szuverén adósságválság egyre mélyült, és tovább fertőzött. A forint ugyanakkor stabil tudott maradni, a 270-280 közötti tartományban mozgott.

Szeptemberben egyre inkább érintette a feltörekvő, illetve a közeép-európai országokat is az adósságválság. Az eurózóna gazdaságának lassulása azt vetítette előre, hogy azokban az országokban sem lesz rózsás a helyzet, amelyek jelentősen függnek a valutauniótól. Ebben a negatív környezetben érkezett a végtörlesztési terv, amely egyrészt, mint belföldi bizonytalansági tényező lépett fel, másrészt érzékenyebbé tette a hazai devizát a nemzetközi hullámokra.

A végtörlesztés bejelentés után egymást érték azok az elemzői vélemények, miszerint el kell adni a forintot, és 290-300-as célárfolyamok jelentek meg az euró/forint kapcsán. A piaci szereplők attól tartottak, hogy jelentős devizaigény lép fel a végtörlesztés miatt, ezt később az MNB enyhítette a devizatartalék rendelkezésre bocsátásával. Október végén az eurót már 300 forinton jegyezték. Mindenellett, a nemzetközi környezet sem lett kedvező.

A kormányzat „nem ortodox” intézkedéseit a nemzetközi hitelminősítő ügynökségek „kiszámíthatatlannak” látták, és hiába jelentette be a kormányzat, hogy újra tárgyalások kezdődnek az IMF-fel, a Moody’s Investors Service bóvliba vágta Magyarországot. A piac erre már számított, azonban a forint új történelmi mélypontra szakadt november végén, 318-as kurzus alatt.

Decemberben a Standard & Poor’s, a világ legnagyobb hitelminősítő ügynöksége is bóvliba vágta Magyarországot, nagyrészt arra a véleményére hivatkozva, hogy egyre inkább kiszámíthatatlan a kormányzat gazdaságpolitikája.

A kormányzat ugyanakkor még ebben a környezetben is elfogadta a vitatott jegybanktörvényt, valamint a stabilitási törvényt. Az EU-IMF-delegáció azért utazott haza az informális tárgyalásokról, mert veszélyben látták a központi bank függetlenségét. A törvény elfogadása jelentős veszélyt jelent a tárgyalások folytatására nézve, illetve a megállapodásra.

Ebben az évben viszonylag kedvezően alakult a nemzetközi környezet, a forint ugyanakkor nem tudott a hangulattal mozogni. Sőt, január 4-én újabb mélységgel ismerkedett meg, 320,3-as szint felett.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben azt írta, hogy „forintárfolyam szerdán jól láthatóan nem  a gazdaságpolitikára reflektál, hanem a közeljövőben megkezdődő tárgyalásokra a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval”.

Fellegi Tamás, a magyar delegáció vezetője a Figyelőnek adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a kormány kifejezett szándéka a gyors megállapodás, nem kívánják elhúzni a tárgyalásokat.

Pleschinger Gyula, az NGM államtitkára ugyanakkor szerdán azt mondta, hogy nem lenne tragédia, ha nem állapodnánk meg az IMF-fel.

Orbán Viktor miniszterelnök néhány nappal ezelőtt pedig úgy fogalmazott, hogy IMF-megállapodás nélkül is megállunk a saját lábunkon, mivel a 2012-es költségvetés egy figyelemre méltó alkotás.

Egyrészt, a befektetők nem biztosak abban, hogy az EU/IMF delegációja hajlandó lesz-e tárgyalni Magyarországgal annak tükrében, hogy a Parlament elfogadta az általuk kritizált törvényeket. Másrészt, a nyilatkozatok alapján nem egyértelmű, hogy Magyarország mindenképp a megállapodásra törekszik. A bizonytalanságok tükrében nem meglepő a forint hanyatlása. Amennyiben további negatív információk jelennek meg Magyarország – illetve a várhatóan esedékes tárgyalások – kapcsán, akkor újabb mélységekbe kerülhet a forint.

A forint tavaly augusztus eleje óta több mint 18 százalékot esett az euróval szemben. A lengyel zloty ugyanebben az időszakban 12 százalék körüli gyengülést szenvedett el, ugyanakkor a lengyel jegybank intervencióval védi a zloty árfolyamát. Az MNB az utóbbi két hónapban 50-50 bázispontos kamatemeléssel próbálta védeni a forintot, azonban ez sem segített elkerülni az új mélypontot. A cseh korona tavaly augusztus óta kevesebb mint 7 százalékot esett, míg a román lej 2,5 százalékot gyengült.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.