Zuhannak a kötvényhozamok - Mi történt?

Látványos javulás következett be a hazai állampapírpiacon: az elmúlt két hét alatt 150 bázispontnyit esett a hosszú államkötvények hozama, tegnap a tízéves kötvények referenciakamata már csak 9,18 százalékos volt. A szakértők szerint két tényezőnek köszönhető mindez. „Nagyon jó a nemzetközi hangulat, elsősorban ez segíti a forintot és az állampapírokat” – mondja Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője. „Az IMF-fel való megegyezés valószínűségének növekedése is szerepet játszik a hozamok csökkenésében” – teszi ehhez hozzá Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója.

A hosszú hozamok olyannyira lecsökkentek, hogy mostanra a hároméves lejáratú papírok kamata már meghaladja a tízévesekét. Ennek a jelenségnek több oka is lehet. Egyrészt a konvergencia okozhat lefelé lejtő hozamgörbét, másrészt olyankor fordul elő ilyesmi, amikor a jegybank túlságosan szigorú kamatokat állapít meg, Magyarországon azonban jelenleg egyikről sincs szó. Nálunk azért emelkedtek a rövidebb hozamok a hoszszúak fölé, mert nőttek az állam rövid távú fizetőképességével kapcsolatos kockázatok – magyarázza Orbán Gábor. Ugyanez volt az oka 2008–2009-ben is annak, hogy a 3-5 éves hozamok a 10-15 évesek fölött voltak.

Az hazai állampapírpiac kilátásaival kapcsolatban a szakemberek bizakodók. „Ha az IFM-megállapodás a tavasz folyamán létrejön, akkor a hozamok csökkenhetnek is” – mondja Szalma Csaba. A szakember szerint épp ezért azoknak, akik bíznak a megállapodásban, érdemes most hosszú államkötvényekbe vagy hosszú kötvényalapokba fektetni. A forintpapíroknál is nagyobb nyereséget remélnek azonban a szakemberek az euróalapú államkötvényeinken. Ezek a papírok jobban megsínylették a leminősítést, mint a forintalapúak, miután mindhárom hitelminősítőnél bóvli kategóriába kerültek, most már igen magas, 9-10 százalékos hozamok mellett lehet őket megvásárolni. Egészen rövid távon persze ezek a papírok sem teljesítenek majd jól feltétlenül – mondja Szalma Csaba –, jelenleg ugyanis még eladói nyomás van a piacon.

Ennek egyik oka, hogy a magyar állam devizakötvényeit immár nem fogadja el az Európai Központi Bank a hiteleihez fedezetként, ezért azok a bankok, amelyek eddig így használták a devizakötvényeinket, a piacra önthetik a hitelpapírokat. A banki eladásokat tovább fokozhatja az európai bankrendszerben lévő likviditásszűke és az, hogy a tőkeszabályoknak való megfelelés miatt a hitelintézeteknek le kell építeniük a mérlegüket. Vannak emellett olyan befektetési alapok is, amelyeknek a szabályzata tiltja a bóvli kategóriás kötvények tartását, ezek is erősítik az eladói nyomást a piacon.

A jövő azonban a szakemberek szerint biztató. Ha ezek az eladások lezajlottak, az eurós államkötvények látványos árfolyam-emelkedésnek néznek elébe, és különösen akkor teljesíthetnek jól, ha az Európai Központi Bank elszánja magát valamilyen likviditásbővítő intézkedésre.

Hatalmas hozamcsökkenés

A tegnapi 12 hónapos diszkontkincstárjegy-aukció is jól tükrözte a forintpapírokkal szembeni keresletnövekedést. Az Államadósság-kezelő Központ által meghirdetett 45 milliárd forintnyi hitelpapírra 71 milliárd forintnyi ajánlat érkezett be, így a papírok könnyedén elfogytak 8,19 százalékos átlaghozam mellett. A két héttel ezelőtti kibocsátás csak részben volt sikeres, a meghirdetett mennyiséget le sem jegyezték, így az ÁKK végül csak 35 milliárd forintnyit adott el a kincstárjegyből. Az átlaghozam is nagyon magas lett, 9,94 százalékos, vagyis 177 bázisponttal nagyobb a tegnapinál.