Kedveltek az abszolút hozamú alapok

Miközben a legtöbb befektetésialap-típusból kifelé áramlanak a megtakarítások, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint az úgynevezett abszolút hozamú alapok egyre több tőkét vonzanak, április végén 156,4 milliárd forint volt már ilyen konstrukciókban. Ez nem véletlen, az elmúlt években ugyanis nem sok eszközosztályon lehetett számottevő nyereséget elérni, a jelenlegi piaci helyzet is nagyon bizonytalan, így a befektetők is tanácstalanok.

Ezek az alapok viszont azt ígérik, akkor is képesek pozitív hozamot biztosítani nekik, ha a piacok éppen rosszul teljesítenek. Ennek érdekében a befektetési politikájuk meglehetősen szabad, szinte bármilyen eszközbe befektethetnek, gyakran a tőkeáttétel vagy a short pozíciók felvétele sem tilos.

A siker ilyenkor a portfóliómenedzseren múlik, aki ha jól találja el a megfelelő pozíciókat, igen nagy nyereségre tehet szert, de ennek persze az ellenkezője is igaz. Számos alap ért el például a piaci nehézségek ellenére is két számjegyű hozamot az elmúlt három évben. Ezen az időtávon a legtöbb nyereség jellemzően két társaság, az OTP és a Concorde Alapkezelő alapjain keletkezett, az abszolút győztes az OTP Supra lett 33,5 százalékos éves hozammal. Az OTP néhány abszolút hozamú alapja az elmúlt egy évben is hatalmas hozamot ért el, a Supra, a G10 Euró és az EMDA 60–80 százalékot szedtek magukra.

Az óriási nyereség azonban ezeknél a hegde fund-szerű konstrukcióknál viszonylag magas kockázattal párosul, a Bamosz adatai szerint az elmúlt évben a legmagasabb hozamot produkáló OTP-s alapok szórásai 20-30 százalék körül voltak, vagyis a befektetőknek időnként igen komoly árfolyamveszteséget is el kellett szenvedniük a nyereségért cserébe. A magas volatilitás ráadásul nem jár együtt feltétlenül magas nyereséggel, a Bamosz adatai szerint az elmúlt időszak legrosszabb teljesítményű abszolút hozamú alapjaira ugyanúgy jellemző a magas szórás, mint a már említett hozamrekorderekre.

A befektetők többsége vélhetően sokkal barátságosabbnak találja a kevésbé volatilis abszolút hozamú alapokat, még akkor is, ha ezek végül szerényebb nyereséget érnek el a befektetéseiken. A legkedveltebb abszolút hozamú konstrukció a concorde-os VM, amelynek hozama az elmúlt években 10–12 százalék körüli volt, de mivel teljesítménye igen kiegyensúlyozottan alakult, hozama pedig rendszerint megverte a bankbetéteket, a befektetők mostanra több mint 30 milliárd forintot helyeztek el benne. A második legnagyobb – mintegy 14 milliárd forintos – vagyonú alap, a szintén a Concorde Alapkezelőnél lévő Citadella is hasonlóan teljesít, mint a VM: stabil hozamokat ér el viszonylag kis árfolyam-ingadozások mellett.

Azt is felvetették már az alapkezelők, hogy ketté kellene választani az abszolút hozamú alapok kategóriáját, hiszen jól elkülöníthető benne két csoport, a nagyon kockázatos hedge fundokra hasonlító konstrukcióké és az alacsonyabb kockázat mellett szerényebb, a kockázatmentes hozamot csak néhány százalékponttal felülmúló nyereségre törekvő úgynevezett „total return” alapoké. Ezeknek a célcsoportja is eltér, előbbiek ugyanis csak az erős idegzetű, kockázattűrő befektetőknek javasolhatóak, míg utóbbiakat az átlagos lakossági ügyfeleknek is lehet ajánlani. Újabban főleg ebben a kevésbé kockázatos szegmensben indítanak alapokat a hazai piaci szereplők, legutóbb a Pioneer jelentette be egy ilyen konstrukció startját.
Azoknál a cégeknél, amelyek több abszolút hozamú alapot is kezelnek, megjelentek az alapokba fektető alapok is. A konstrukciók létrehozói abból indulnak ki, hogy az összes portfóliómenedzser csaknem tévedhet egyszerre, így árfolyamuk vélhetően kevésbé fog ingadozni, mint az egyes alapoké. Elsőként az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő hozott létre egy ilyen konstrukciót Smart Money néven, amely alacsony szórás mellett elég szép hozamokat ér el. Tavaly indult a Concorde Alapkezelő Hold nevű konstrukciója, és az OTP is elindította Prémium Származtatott Alap néven a saját verzióját.