Nem a görög csőd a kérdés, hanem hogy ki lesz a következő?

Európában a német ipari termelési és megrendelés  állományra vonatkozó adatok kellemes meglepetést okoztak,  és az euró övezet legnagyobb gazdaságának viszonylagos  ellenállóságára utaltak, ez azonban nem tudta háttérbe  szorítani a valutaunió többi részében tomboló válságot.

Az  Egyesült Államokban az elmúlt héten már nem nőtt tovább  az első ízben munkanélküli segélyért jelentkezők száma, ez  az adat azonban nyilvánvalóan kevés ahhoz, hogy a  foglalkoztatási helyzet kilátásai körüli bizonytalanságokat  megszüntesse.

A hétvégi görög választás nem hozott egyértelmű eredményt, és minden jel arra mutat, hogy hamarosan új  választásokat írnak ki. Jelenleg vannak arra irányuló  próbálkozások, hogy a nem euró és IMF ellenes pártok egy  úgynevezett egységkormányt alakítsanak, egy ilyen  koalíciónak azonban komoly ellenzéki szembeszéllel kellene  megküzdjön, és ettől függetlenül is valószínűleg  próbálkozásokat tenne a reform program puhítására. A piac  azonban jelenleg annak ad nagy esélyt, hogy új  választásokra kerül sor, de ezután is nagy a kockázata  annak, hogy nem jön létre egy stabil, ráadásul az IMF  programot támogató kabinet felállni.

Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a piacon  erősödnek azok a várakozások, mely szerint  Görögország hamarosan elhagyja az euróövezetet. Bár a CIB szerint jelenleg nem az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy év végére az ország már nem lesz tagja a monetáris uniónak, ezek a spekulációk komoly  bizonytalanságot szülhetnek a piacokon. Ilyen esetben  ugyanis azonnal jön a következő kérdés: ki lehet a  következő? 

A növekedés és adósságleépítés ördögi körében  vergődő Spanyolország a héten bejelentette, hogy állami  mentőövvel siet bankjai megtámogatására.  Spanyolország alapproblémája a válság kitörésekor nem az  államháztartás volt (hiszen a költségvetés kifejezetten jó  pozícióban volt, és az államadósság szintje is alacsony volt),  hanem Írországhoz hasonlóan az ingatlanpiaci buborék,  amelynek kipukkanása óriási veszteségeket okozott a  bankszektornak. A bankválság kezelésének a mellékhatása  azonban a jelentősen megemelkedő deficit és a megugró