Nem találta el a kormány a lakossági befektetők ízlését

Egyelőre úgy tűnik, nem találta el a kormány a lakossági befektetők ízlését, amikor az eddigieknél rövidebb futamidejű állampapír kibocsátásával bízta meg az Államadósság-kezelő Központot (ÁKK). A Féléves Kincstárjegy (FKJ) névre keresztelt, évente 7,5 százalékos kamatot fizető papírra ugyanis eddig elég szerény volt a kereslet. A jegyzés első hetében a felajánlott tízmilliárd forintnyi mennyiségből még viszonylag sok, 2,1 milliárd forintnyi kelt el, a következő héten viszont már csak 484 millió, az azt követőn 254 millió, a múlt héten pedig már csak 240 millió forintnyit vittek el belőle a befektetők.

Eközben a többi lakossági állampapírt hosszú évek óta nem látott ütemben vásárolják a háztartások. Az egyéves lejáratú Kamatozó Kincstárjegyek (KKJ) az idén az első négy hónapban 51 milliárd forintnyi friss megtakarítást vonzottak, a három- és ötéves futamidejű Prémium Magyar Államkötvényeknél (PMÁK) 15 milliárd, az egy- és kétéves Postán kapható Kincstári Takarékjegyeknél (KTJ) szintén 15 milliárd forintnyi nettó pénzbeáramlás volt.

Az FKJ iránt tapasztalt visszafogott érdeklődésnek a piaci szakértők szerint számos oka lehet, az egyik legfontosabb ezek közül a lakosság kamatok iránti érzékenysége. Úgy tűnik, a háztartások azt a 8 százalékos kamatot, amit a KKJ kínál sokkal vonzóbbnak tartják, mint az FKJ fél százalékponttal alacsonyabb kamatát, még annak ellenére is, hogy a KKJ esetében egy évre kell elköteleződniük. Az ÁKK-nak pedig nem állhat érdekében ebben a helyzetben feljebb emelni a féléves papírra fizetendő bónuszt, hiszen ezzel a hosszabb távú forrást biztosító, egyéves kincstárjegyet hozná kedvezőtlen helyzetbe.

A másik oka az FKJ népszerűtlenségének az értékesítési csatornák szűkösségében keresendő. Míg a KKJ-t több nagybank (CIB, K&H, OTP, UniCredit Bank) és a takarékszövetkezetek is forgalmazzák, ráadásul a friss megtakarítások nagy része az idén ezeken a csatornákon keresztül érkezett az államhoz, az új féléves papír egyedül a Magyar Államkincstár 19 fiókjában kapható. Ez az értékesítési csatorna a szofisztikáltabb befektetői rétegnek szóló, inflációt követő kamatozású Prémium kötvényeknél ugyan jól bevált, de az egyszerűbb, lakossági tömegterméknek szánt FKJ esetében már kevésnek bizonyulhat. Változhat persze a helyzet, ha a jövőben bővül az értékesítési hálózat, amire a kormány többféle javaslattal is előállt. Egyebek között meg kellene vizsgálni új kincstári fiókok létrehozásának lehetőségét, és azt is, hogyan lehetne bevonni például az okmányirodákat vagy a postai hivatalokat az értékesítésbe.

További részleket a Világgazdaságban