Nem tartott sokáig a fellélegzés a forint piacán

Tegnap további gyengült a hazai fizetőeszköz árfolyama, pedig reggel még lehetett reménykedni az erősödésben. Az EUR/HUF szinte elérte a 300-as pszichológiai szintet. A forint gyengülésének üteme eléggé gyors volt az elmúlt két-három hétben, gyakorlatilag komolyabb korrekció nélkül emelkedett 282-ről 300 közelébe az EUR/HUF devizapár. Így technikai szemmel azért nem lenne meglepő, ha a 300-as szintről lenne egy pozitív korrekció. Mindenesetre ahhoz, hogy a technikai kép tartósabban megjavuljon, komolyabb erősödésre lenne szükség, több napon keresztül. Ha nem érkezik hangulatjavító hír és nem lesz komolyabb erősödés a következő napokban, akkor hamarosan újra 300 felett lehet az EUR/HUF kurzusa.

Rövid hazai piaci áttekintés:

Tovább gyengült a hazai fizetőeszköz, ma reggel 300 közelében is járt az EUR/HUF. A görög hírek továbbra sem szívderítőek (lásd például a tegnapi Fitch leminősítést ), így az e körüli aggodalmak továbbra is rányomják a bélyegüket a hazai fizetőeszközre. A magas magyar államadósság és külső adósság miatt a forint továbbra is sérülékeny a régióban, jól látszik, hogy a sérülékenység csökkentése végett mihamarabb szükség volna az IMF megállapodásra.

Igen jól sikerültek tegnap az államkötvény aukciók, a tervezett 42 milliárd forint helyett 53 milliárd forintnyi kötvényt adott el az adósságkezelő délelőtt. Ezt délután sikerült még 6,5 milliárd forinttal megfejelni a délelőtt kialakult kondíciók mentén. Emellett azonban a két héttel ezelőtti aukciókhoz képest durván fél százalékponttal emelkedtek a hozamok. A magas hozam és a várható IMF megállapodás ígérete vonzza a befektetőket, annak ellenére is, hogy ez a hozamszint nem fenntartható. Különösen annak fényében nem, ha megnézzük hazánk nem túl szívderítő növekedési kilátásait (ránézve például az első negyedéves, 0,7 százalékos esést hozó GDP adatra).

Ennek ellenére azt várjuk, hogy kora őszre megállapodás születhet az IMF és a magyar kormány között, és év végére akár 7,5 százalék alá is csökkenhetnek a hosszú hozamok. Mindenesetre a következő hetekben nagy kilengések nem kizárhatók, a görög helyzet miatt sem. Egyébként tegnap az ÁKK a fentieknek megfelelően 6-9 bázispontos hozamemelkedést mért a másodpiacon az éven túli lejáratú állampapíroknál.

Nemzetközi helyzetkép:

A devizapiacon a dollár átmeneti gyengülését a reggeli órákban erősödés követte, és újabb lokális mélypontra esett az EUR/USD kurzusa (1,266). Közeledik az árfolyam a támaszt jelentő 1,262-es korábbi lokális minimumhoz. Az USA tőzsdéin nap végére az IMF és Fitch lépésekre elfáradtak az indexek, amire piaczárás után rátett egy lapáttal a Moody’s, leminősítve 16 spanyol bankot 1-3 fokozattal és továbbra is negatív kilátással (Dow -1,24 százalék, Nasdaq 2,1 százalék, S&P500 -1,51 százalék). A makrogazdasági adatok sem segítették az indexeket.

Szintén jelentős csökkenést produkáltak ma az ázsiai indexek az európai hírek hatására. (Nikkei -2,99 százalék, Hang Seng -2,04 százalék, Sanghai -1,45 százalék, Kospi -3,4 százalék). Enyhe mínuszban tartózkodnak az amerikai határidős piacok is. Az árupiacon nagyot emelkedett tegnap az arany árfolyama, 1.538 dollárról 1.568 dollárig. Az olaj a tegnapi kereskedés során stagnált, de reggel esés kezdődött, és a 92,5 dolláros támasz törésével 91,8-ig zuhant a kurzus.

Friss hazai és nemzetközi hírek:

Tegnap csalódást okozott a tengerentúlon a Philadelphiai Fed index, mivel a várt növekedés helyett -5,8 pontra esett a mutató a korábbi 8,5 pontról.

Tegnap a Fitch ratings,egy fokozattal, CCC-re vágja a görög államadósság besorolását, negatív kilátással. A hitelminősítő szerint a leminősítés azt a megnövekedett kockázatot tükrözi, hogy a hellének kiléphetnek az euróövezetből. A Fitch megemlíti, hogy a legutóbbi fejlemények szerint sem a választók, sem a politikai vezetés oldaláról nincs támogatottsága az IMF/EU hitelmegállapodásnak és az ezzel járó megszorításoknak.

A KSH ma reggeli adatai szerint 2,7 százalékkal nőttek a bruttó bérek márciusban, ami jóval alulmúlja a 6,1 százalékos konszenzust, de a mi óvatosabb, 4,5 százalékos éves becslésünket sem éri el. A februári 6,8 százalékhoz képest a jelentős csökkenést elsősorban a közfoglalkoztatás felfutása okozza, amelynek keretében a foglalkoztatottak az átlagtól messze elmaradó bérezésben részesülnek. A rendszeres keresetek a versenyszférában 6,8 százalékkal nőttek, ami a minimálbér megemeléséhez és az elvárt béremeléshez köthető. Ennek „mellékhatása” azonban az, hogy a versenyszférában 25 ezer fővel kevesebben állnak alkalmazásban, mint az előző év azonos időszakában.