EU-pénzek: a legtöbbet mi bukhatjuk

Novemberben külön csúcstalálkozót tartanak az EU állam- és kormányfői a következő hétéves uniós költségvetés vitás kérdéseiről – erősítette meg lapunknak az AFP hírügynökség szerdai értesülését Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára, aki tegnap uniós kollégáival tárgyalt a soros EU-elnökséget adó Cipruson az EU 2007-2014 közötti költségvetéséről.

Az államtitkár elmondta: nincs összhangban az uniós kohéziós politika céljaival, hogy a hiánycsökkentés terén az utóbbi időben jelentős eredményt elérő Magyarország a tárgyalások alapjául szolgáló európai bizottsági javaslat értelmében közel 30 százalékkal kevesebb uniós fejlesztési pénzt kapna a 2014-2020 közötti időszakban, mint a jelenlegi hétéves ciklusban. A kohéziós források terén ezzel az EU-tagok közül Magyarország lenne a legnagyobb vesztese a 2014-2020 közötti költségvetésnek.

A magyar probléma kezeléséről az államtitkár kétoldalú megbeszéléseket is folytatott Cipruson. Arra a kérdésünkre, hogy Magyarország mekkora kerettel lenne elégedett, azt válaszolta: jelenleg nem kíván számokat mondani, miután, nem tudni, hogy mekkora lesz az EU-büdzsé teljes összege. Tegnap mindenesetre a tagállamok többsége elutasította azt a ciprusi javaslatot, hogy a nettó befizetők igényeinek megfelelően csökkentsék a hétéves büdzsé tekintetében az Európai Bizottság által javasolt mintegy ezer milliárd eurós összeget.

A brüsszeli testület július közepén kiadott tervezete szerint hazánk csupán 18,6 milliárd euró fejlesztési pénzt kapna a jelenlegi hétéves időszak 25,7 milliárdos keretéhez képest. Ennek oka, hogy az Európai Bizottság igen alacsony magyar GDP-növekedési rátával számol 2014-2020 között.

Brüsszel előrejelzése szerint ebben az időszakban a hazai gazdaság csupán 0,8 százalékkal bővül majd éves átlagban, amely a legalacsonyabb érték az egész EU-ban. Ennek amiatt van jelentősége, mert Brüsszel a hosszú távú növekedési előrejelzések alapján állapítja meg az egyes tagállamok GDP-szintjét, amely meghatározza a lehívható támogatás mértékét is. Magyarország esetében a támogatások felső határát a GDP 2,5 százalékában szabta meg a bizottság a jelenlegi ciklusban alkalmazott 3,1 százalék helyett, ami szintén hozzájárul a rosszabb magyar pénzügyi pozícióhoz.

Összességében Brüsszel a nettó befizető tagországok kedvében járva – amelyek a válságra hivatkozva minél kisebb EU-büdzsét tartanának kívánatosnak – a 2007-2013 közötti 354 milliárd euróról 338 milliárdra csökkentené az uniós költségvetés kohéziós keretét. A fejlesztési támogatások teljes EU-ra vetített 16 milliárdos veszteségének több mint harmada Magyarországra jutna, hiszen a jelenlegi állás szerint hétmilliárd euróval csökkenne a magyar keret.

„A magyar kohéziós források súlyosan aránytalan mértékben csökkennének Brüsszel tervei szerint, ami akkor lenne indokolt, ha hazánk fejlettsége növekedett volna az EU átlagához, de a számok egyáltalán nem ezt mutatják” – mondta el lapunknak Kengyel Ákos. A Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének egyetemi docense szerint a magyar diplomáciának a veszteségek minimalizálása érdekében egyedi kompenzációt kellene kiharcolnia hazánk számára, ami nem lenne példa nélküli az uniós kohéziós politika történetében.

„Miután Magyarország még egy sikeres kompenzáció esetén is feltehetően több milliárd euróval kevesebb uniós fejlesztési forráshoz jut majd hozzá 2014-től, így szükséges lenne az uniós támogatási rendszer újragondolása” – véli Kengyel Ákos. A fejlesztéspolitikai szakértő szerint akár meg lehetne fontolni, hogy érdemes-e nagy infrastrukturális, például közlekedési projektekre a jelenlegi mértékben EU-pénzt igénybe venni, ugyanis azok hosszú átfutási ideje miatt igen magas annak a kockázata, hogy az ilyen projektekre elkülönített forrást az ország nem tudja időben lehívni.

Kisebb forráskeret esetén ugyanis még érzékenyebben érintené a hazai fejlesztéspolitikát az esetleges projektcsúszások miatti pénzvesztés.
A 2014-2020-as EU-időszakra vonatkozó magyar fejlesztési stratégiáról azonban még igen keveset tudunk – jegyezte meg a szakértő. Ennek részben persze az is oka lehet, hogy az EU-tagállamok közötti megállapodás csúszása – amit jórészt az eurózóna adósságválsága okoz – miatt még mindig nem dőlt el, konkrétan mekkora keretből gazdálkodhat majd hazánk.

Az előző hétéves időszak számait meghatározó tárgyalásokon ebben az időszakban, vagyis a ciklus indulása előtt másfél évvel már többé-kevésbé megvolt a főbb pontokra vonatkozó megállapodás. Az EU-költségvetés nettó befizetői és haszonélvezői közötti vitának a decemberi EU-csúcsra mindenképpen le kell zárulnia, hogy az uniós intézményeknek elég idejük legyen arra, hogy 2014 elejéig, az új költségvetési periódus kezdetéig elfogadják a források lehívhatóságához szükséges végrehajtási rendeleteket.