Ezek a díjak persze nem publikusak, ám azt a Magyar Kórházszövetség elnöke is megerősíti: a nagyobb intézmények esetében többmilliós tétel a felelősségbiztosítás. A törvényi előírások ellenére nincs is minden magyar kórháznak folyamatos felelősségbiztosítása, holott enélkül elvileg nem is működhetnének – mondja Rácz Jenő.
Ennek az az oka, hogy a biztosítási díjat éppúgy, mint az elveszített kártérítések összegét abból a pénzből kell kigazdálkodni, amit a működtetésre kap a kórház. Márpedig a kártérítések nagyságrendjét semmi sem korlátozza, a bíróság belátására van bízva, mekkora összeget ítél meg az alpereseknek. Márpedig ez a biztosítók számára is kiszámíthatatlan kockázatot jelent.
Ezért is javasolta a Kórházszövetség már évekkel ezelőtt, hogy a felelősségbiztosítás helyett az intézmények, illetve tulajdonosaik hozzanak létre egy közös káralapot, és ebből fizessék a – törvényben limitált – kártérítéseket. Rácz Jenő szerint az államosítással egy ilyen konstrukció kidolgozására most igazán jó lehetőség kínálkozik, hiszen nem kell többtucatnyi tulajdonosnak egyezkednie. Ezzel elkerülhető lenne az a jelenlegi gyakorlat is, miszerint a biztosító nem csak az átvállalt kártérítés összegét maximálja (általában 5-10 millió forintban), de azt is kiköti, hogy évente, mondjuk, legfeljebb két vesztes pernél hajlandó helytállni.
A műhibaperek miatt nincs üzlet az egészségügyi intézmények biztosításában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.