Lemaradt a forint a régiós devizáktól

Közel egy hónapos mélypontra került a forint tegnap az euróval szemben. A közös európai devizát délelőtt 286,7-es szinten is jegyezték, és a gyengülés a 100 napos mozgóátlagnál állt meg, majd délutánra a javuló hangulatban 286 forint alá került az euró jegyzése. A forint szerdán délelőtt sem tudott érdemben javítani pozícióján. A múlt héten 281 körül is állt a kurzus. A forint a változékony nemzetközi környezetben az elmúlt napokban kissé alulteljesítő a régiós devizákhoz képest.

A gyengélkedés nagyrészt a nemzetközi hangulatnak tudható be, ám belföldi hírek is szerepet játszottak benne. Egyrészt továbbra is kétséges, hogy a kormányzat elkötelezett-e az EU/IMF-megállapodás mel­lett, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök a héten egy interjúban úgy fogalmazott, az ország az IMF-hitel nélkül is képes lesz kivédeni a közeledő válsághullámot. Mindez megkérdőjelezheti a kormányzat elszántságát a gyors megállapodással kapcsolatban. Ugyanakkor Varga Mihály pozitív üzenetet küldött hétfőn a piaci szereplőknek a növekedési várakozás felülvizsgálatáról, a 300–350 milliárdos költségvetési lyuk befoltozásáról, amiből arra lehet következtetni, hogy egy lépéssel közelebb kerültünk a megegyezéshez, és a jövő évi büdzsével kapcsolatos feszültségek is oldódnak, noha elemzők szerint a 2,2 százalékos GDP-arányos deficitcél eléréséhez ennél többre lehet szükség.

Nemcsak az IMF-megállapodással kapcsolatos bizonytalanság, hanem a monetáris politikai fejlemények is kedvezőtlenül érinthetik a forintot. A jegybank Monetáris Tanácsának három külső tagja a Reutersnek azt mondta, kamatcsökkenési ciklus kezdődött. Mindez nyomás alatt tarthatja a forint árfolyamát, így alulteljesítheti a régiós devizákat, ha romlik a külső környezet.

„Nem politikai nyomásra szavaztunk”

Egy olyan gazdasági környezetben, ahol magas a munkanélküliség, tartósan lassú a gazdasági növekedés, és a növekedési kilátások is gyengék, az ársokkok másodkörös hatásait nem szabad túlbecsülni – mondta a Reutersnek Bártfai-Mager Andrea, a Monetáris Tanács külső tagja. Ő, Gerhardt Ferenc és Kocziszky György az interjúban elutasította a kritikát, hogy a szervezet felhagyott az inflációs cél követésével, ahogy azt is, hogy politikai nyomásra szavaztak egymást követő két alkalommal a 25 bázispontos kamatcsökkentésre.