Így csapott le a cunami Japán partjaira - videó

Japánt 7,3-as erősségű földrengés rázta meg. A rengés az észak-keleti partnál történt, és 1 méteres szökőárra figyelmeztettek. A földmozgás Tokiót is elérte, de nem tartott sokáig és számottevő kár nem keletkezett. A tavalyi, rengés sokkal erőteljesebb volt a mostaninál, és a fukusimai atomreaktor működését nem befolyásolta a mai rengés. Ugyanakkor a cunami riadó fennmaradt, és a riasztás Fukusimára is kiterjedt. A földrengés abban a térségben következett be, ahol tavaly márciusban egy 9-es szintű, rekordnagyságú földmozgás több tíz méteres szökőárt gerjesztett.

A japán jen átmenetileg erősödött a dollárral szemben a hírre, majd korrigált a deviza. Az európai vezető részvényindexek kisebb emelkedést követően a negatív tartományba kerültek, de az esés mértéke csak limitált maradt. A földrengés hírére a tízéves futamidejű japán államkötvények felárai növekedni kezdtek. A menedéknek tekintett eszközök erősödni kezdtek a hírre. Az euró/dollár kurzus 0,5 százalékkal került lejjebb, 1,29-es árfolyamra.

Japán gazdasága tavaly óta érzi a földrengés következményeit. Az országban 20 éve nincs számottevő gazdasági növekedés, miközben az adósság a GDP duplájánál is nagyobb. A gazdaság a harmadik negyedévben ismét visszaesett, és vélhetően jelenleg újra recesszióval van Japán.

A japán GDP negyedéves összevetésben 0,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben, a világ harmadik legnagyobb gazdasága valószínűleg újra recesszióba süllyedt. Ennél gyorsabb ütemű zsugorodásra utoljára 2011 első negyedévében volt példa, amikor a Tohuku-tartományban bekövetkezett katasztrófák taszították recesszióba a világ harmadik legnagyobb gazdaságát. A harmadik negyedévi növekedés fő kerékkötői a lakossági fogyasztás és az export mellett a beruházások voltak.

Az első negyedévi 1,3 százalékos és a második negyedévi 0,1 százalékos növekedés után július–szeptemberben – a szezonálisan kiigazított adatok szerint – 0,9 százalékkal csökkent a GDP az előző negyedévhez képest.

Az elemzők szerint a japán gazdaság valószínűleg újra recesszióba süllyed, mivel a várakozások szerint negatív lesz a negyedik negyedévi GDP-adat is. A kormány és a jegybank is a másik fél felelősségét hangsúlyozza. Maehara Szeidzsi gazdasági miniszter szerint a jegybank részéről erőteljes monetáris lazításra lenne szükség, a központi bank kormányzója, Sirakava Maszaki viszont úgy véli, hogy a lazításból kabinetnek is ki kell vennie a részét.

A Bank of Japan minden a monetáris politikai eszközök széleskörű alkalmazásával próbálja beindítani a gazdasági növekedést. A központi bank folyamatosan jelent be újabb és újabb nem konvencionális eszközöket, vagyis növeli az eszközvásárlási programjának szintjét. Ugyanakkor a likviditásbővítés ellenére is recesszióba süllyedhet a gazdaság az idei második félévben.

Több elemző ugyanakkor bizakodó, és nagyrészük az gondolja, hogy a recesszióból kilábalhat az ország a jövő év első felében. A jelenlegi földrengés hatásait egyelőre a cégek sem látják nagynak. A Sony és arról számolt be, hogy a térségben a gyáraikat nem érte sérülés. Egy esetleges cunami ugyanakkor még komoly hatást gyakorolhat a térség gazdaságára.

„A japán politikán érzékelhetők a két évtized óta lassú gazdasági növekedés jelei, előtérbe kerültek a fiskális problémák” – írta a Világgazdaságban Joseph S. Nye, a Harvard professzora. Harminc évvel ezelőtt Ezra Vogel, a Harvard professzora „Japán az első: tanulságok Amerika számára” címmel írt könyvet, amelyben a szigetország gazdaságának a feldolgozóiparra alapozott szárnyalását és globális rangsor második helyének elfoglalását ünnepelte. A szerző nemrégiben már arról beszélt, hogy Japán politikai rendszere az „abszolút felfordulás” jeleit mutatja: a kormányfők szinte évente váltogatják egymást, miközben a fiatalok várakozásait az évek óta tartó defláció rombolja.

Joseph S. Nye szerint a problémák ellenére Japán még mindig figyelemre méltó erősségekkel rendelkezik. A szigetország jó hírű egyetemekkel, jól menedzselt, globális nagyvállalatokkal és erős munkaerkölccsel büszkélkedhet. Az ország kevesebb mint 200 év alatt kétszer teremtette magát újra, előbb a XIX. században a Meidzsi-restauráció idején, másodszor az 1945-ös vereség után. Néhány elemző arra számított, hogy a tavalyi földrengés, szökőár és nukleáris katasztrófa utáni időszak lesz a harmadik, ez azonban eddig nem következett be.