Mélypontjáról fordult a forint

14 óra után

Az eurót újra 306 forint közelében jegyzik, vagyis Martonyi szavai csak átmeneti megnyugvást hoztak.

A befektetőket Matolcsy György MNB-elnök tudná megnyugtatni. Ehhez az kellene, hogy meggyőzze a befektetőket arról, hogy nem tervez nem szokványos monetáris politikai eszközök bevetését. Ugyanakkor az intézkedések egyértelműen abba az irányba mutatnak – a régi alelnökök lefokozása, az MNB alapító okiratának átírása, a hitelezés felpörgetésére irányuló törekvés –, hogy már készülnek a tervek.

"Amennyiben az euró/forint árfolyam eléri vagy meghaladja a 320-as fontos pszichológiai szintet, elképzelhető, hogy a monetáris tanács szünetelteti a kamatcsökkentést" – írják a Bank of America Merrill Lynch elemzői.

13 óra után

A forint tovább erősödött, és 305-ös jegyzés alá került az árfolyam. A forint javulásában komoly szerepet játszottak Martonyi jelzései, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy Varga Mihály hétfői szóbeli intervenciója csak átmenetinek bizonyult.

12:30 után

Az forint 305,5-ös szintre erősödött kora délutánra az euróval szemben. Martonyi János külügyminiszter azt mondta, nem örülnek annak, hogy a forint gyengélkedik. Nincs szándék a forint gyengítésére – nyugtatta a piaci szereplőket Martonyi.

11 óra után

A Reuters adatai alapján egy pillanatra 307,4 forint felett állt az euró/forint, vagyis a hazai deviza tavaly január óta nem látott mélyponton járt. A fontos szint tesztelése után ugyanakkor visszafordult a kurzus.

A Világgazdaság Online-nak devizakereskedők azt mondták, hogy 307,5-ös szinten kötés született, vagyis új mélypontot láthattunk.

Tavaly január 19-én járt ennél feljebb a kurzus.

"Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György szerencsétlen nyilatkozatai is közrejátszottak a forint gyengülésében" – írják a Danske Bank elemzői.

"A helyzet sokkal rosszabbá válik, mint azt korábban gondoltuk" – írják a Danske elemzői. "Nehezen látható, miként tudja majd Magyarország a pénzügyi piacokról finanszírozni magát, ha a kormánynak és a jegybanknak nem sikerül rövid időn belül megnyugtatnia a piacokat."

10 óra körül

„A múlt hét végi záráshoz viszonyítva két nap alatt mintegy 2,3 százalékkal értékelődött le a forint az euróhoz viszonyítva, lényegesen alulteljesítve a főbb régiós devizákat” – írják a CIB Bank közgazdászai. Ugyanezen idő alatt a forint előretekintő (opciós) volatilitása a múlt heti 8,5-8,7 százalék közeli szintekről 10 százalék fölé ugrott – ez az egy hónapos opciók esetében csaknem féléves csúcsot jelent.”

Az euró jegyzése szerda reggelre 307 forintra került, amire több mint 9 hónapja nem volt példa.

Kissé gyorsulni kezdett a szuverén CDS-felár emelkedése is, az állampapír-piaci hozamok egyelőre visszafogott reagálásával párhuzamosan.

A magyar államadósság-törlesztés leállásának rizikójára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama a keddi késői londoni kereskedésben 344 bázispont környékén mozgott a 322,7 bázispontos előző záró után.

A forint gyengülésének hátterében továbbra is alapvetően hazai tényezők játszottak szerepet, melyek a monetáris politikai, illetve általános gazdaságpolitikai változásokkal kapcsolatos aggodalmak köré csoportosulnak. Orbán Viktor miniszterelnök tegnapi nyilatkozatai lényegében érvénytelenítették a hétfői gazdasági miniszteri verbális intervencióban elhangzottakat (melyek igyekeztek tagadni a szándékos forintgyengítési politikát, utalva a devizahitelekre és a költségvetésben szereplő euró/forint 285-ös árfolyamra), hiszen a kormányfő szerint a devizahitelek problémáját éppen azért kell megoldani, hogy ez „felszabadítsa” az árfolyampolitikát – összegzik a CIB elemzői.

Arra is emlékeztetnek, hogy Varga Mihály új gazdasági miniszter hétfőn arra is utalt, hogy a devizahitelek kezelésében nem várhatóak rendszerszintű változások, inkább csak némi finomhangolás, a bankokkal történő egyeztetés után. „Az eddig látott piaci reakciók ugyanakkor máris visszaigazolják, hogy a devizapiac ilyen szintű ellenőrzés alatt tartása valószínűleg nem lehetséges, hiszen a devizahitel-arány csökkentése a forintgyengítés érdekében mint terv konkrétumok nélkül történő meghirdetése a megoldás részleteivel kapcsolatos aggodalmak miatt (többek között a devizatartalékok felhasználásával kapcsolatos befektetői aggodalmak miatt) azonnali forintgyengülést idéz elő, még mielőtt a devizahiteles megoldások nyomán ez veszélytelenül (azaz a hitel-visszafizetési terhek jelentős növekedése nélkül) megtörténhetne.”

Szerintük ez annál is inkább így van, mivel a miniszterelnök a kis- és középvállalkozások devizahiteleinek forintosítási tervét is meghirdette, és ennek megvalósítására a tegnapi bejelentés szerint még az első félévben sor kerülne, az utalások szerint az állam, mint tulajdonos bankszektorbeli szerepének kiterjesztésével.

Az Equilor elemzői szerint a kkv-k devizahitelei "mindössze" 1100 milliárd forint (3,5 milliárd euró), aminek a leváltása nagyjából ennyivel csökkentené az MNB 36 milliárd eurós devizatartalékát, ami piaci szempontból még nem olyan drasztikus lépés.

„A piacon felmerül azonban a gyanú, hogy mi lesz a lakossági devizahitelek 14 milliárd eurós állományával, aminek teljes leváltása bizonyosan nagy negatív reakciót váltana ki a piacon” – tették hozzá az Equilor elemzői.

„A piacon találgatások kezdődtek azzal kapcsolatban is, hogy amennyiben mégis sikerülne a lakossági és vállalati devizahiteleket forintra váltani, a kormány esetleg a forint gyengítésével szeretné elérni a gazdaság élénkítését” – vélekedett Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza.