Az alacsony kamatok miatt nem túl népszerűek a betétek - Mibe fektetnénk?

Az évi 5 százalék alá eső betéti kamatszint következtében beindult a lakossági megtakarítások átrendeződése. Az alternatív megtakarítási, illetve befektetési formák közül a befektetési alapok nőttek a leginkább, állományuk csak a lakossági befizetések révén 293 milliárd forinttal emelkedett az idei év első három hónapjában. A befektetési alapok vonzerejét visszaigazolta a KBC Equitas 1300 fő megkérdezésével, az eco.hu pénzügyi-gazdasági portál átlagosnál képzettebb és a pénzügyekben tájékozottabb olvasói körében végzett felmérése is. A csökkenő kamatok hatására a válaszadók harmada már a befektetési jegyeket preferálja a betét helyett.

Meglepetés volt viszont a részvények szoros második helye, s az a tény, hogy a tőzsdei papírok megelőzték az állampapírokat a befektetői kereslet rangsorában, amit magyarázhat, hogy a portál olvasói többnyire nagyvárosban élnek, 30 év felettiek és 68 százalékuk férfi. A lakástakarék, a tőzsdei határidős ügyletek, az arany, az életbiztosítás illetve az önkéntes nyugdíjpénztár kisebb érdeklődést váltott ki a gazdasági portál felmérésében résztvevők körében, ugyanakkor szembetűnő, hogy az arany és az önkéntes magánnyugdíjpénztár viszonylag sok válaszadónál jelent meg harmadlagos befektetési célként.

„A megtakarítások kamatérzékenysége egyértelmű, ahogy csökken a kamatszint, úgy fordulnak egyre többen - jellemzően a gazdaságilag, pénzügyileg képzettebbek - az értékpapírok felé, amit saját ügyfélkörünkben is tapasztalunk, hiszen a tőzsdei befektetések tavaly év végi, még aránylag lassú növekedési üteme március-április folyamán felgyorsult és azóta is áramlik a pénz a részvényekbe” – mondta Tordai Péter, a KBC Securities lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese.

 
Az alternatív befektetési formák közül az aranyat és a határidős ügyleteket csak a leginkább kockázatkedvelő réteg részesítette előnyben, ez magyarázza, hogy a pénzügyi portál olvasóinak mintegy 5 százaléka választotta volna ezeket az instrumentumokat elsődleges célpontként. Nyolc-tíz százalékuk fektetett volna államilag támogatott lakástakarék-pénztárba, azonban ez az arány nagyon stabil volt, függetlenül attól, hogy első, második vagy harmadik helyen jelölték meg célpontként.

Miközben a felmérés résztvevői körében erős az érdeklődés a részvények iránt, a Budapesti Értéktőzsde forgalma továbbra is stagnál. E kutatás azonban magyarázatot adott erre az ellentmondásra is. „Kiderült, hogy egyre népszerűbbek a külföldi értékpapírok, a válaszadók 56 százalékuk egyaránt nyitott a hazai és külföldi értékpapírok iránt” – hangsúlyozta Tordai Péter. A külföldi tőzsdék közül elsősorban a kontinensen lévő értékpapírpiacokat fedeznék fel, a válaszadók 32 százaléka ugyanis a Budapesti Értéktőzsde mellett elsősorban az európai piacokat venné célba. A tájékozott befektetői rétegben meglehetősen nagy azonban az érdeklődés a tengerentúli tőzsdék iránt is, az alternatív befektetéseket keresők 24 százaléka elsősorban az USA-beli parketteken forgó papírok vagy egyéb amerikai befektetési lehetőségek között válogatna a magyar és európai értékpapírok mellett. Ugyanakkor van egy olyan réteg, amely továbbra is kizárólag magyar állampapírokba és részvényekbe fektetne, ők a válaszadók 21 százalékát tették ki.