A válságban is stabilak maradtak a hazai takarékok

– Mi az oka annak, hogy a takarékok szemben a bankokkal nyereségesen vészelték át a válság éveit is?
– A válasz a tulajdonosi struktúrában keresendő. A tulajdonosok ugyanis mindig megfogalmaznak egy profitigényt a hitelintézettel szemben, s ha ez túl magas, akkor annak káros következményei is lehetnek. Az egyik ilyen veszély, hogy a bank kénytelen egyre kockázatosabb ügyletekbe belemenni, a növekedés érdekében egyre kockázatosabb ügyfélkört hitelezni. Szintén ez a túlzott profitelvárás az oka annak, hogy a menedzsment olyan összetett termékek előállítására kényszerül, amelyet az ügyfél sokszor nem ért, vagy nem tud megfelelően használni. A dolgozókkal szemben is nagyon magas ilyenkor a teljesítményelvárás, ez oda vezet, hogy nagy lesz a fluktuáció, ami az ügyfélkapcsolatokra is rossz hatással lehet. Ezek együttesen akár a stabilitást is alááshatják. Nálunk viszont magyar magánszemélyek a tulajdonosok, akiknek a profitelvárásai is szerényebbek, így a kockázat is kisebb. Ez az oka annak, hogy a takarékszövetkezetek nehezebben ingathatók meg.

– A takarékok annak idején kimaradtak a devizahitelezésből. Ennek érzik-e most az előnyét?
– Annak idején azért maradtunk ki a devizahitelezésből, mert nem volt külföldi anyacégünk, nem volt devizaforrásunk. Akkor sajnáltuk, hogy kimaradtunk ebből, de most már látva a következményeket, örülünk annak, hogy így történt. Ugyanakkor, amikor a végtörlesztés idején forintosítani lehetett a devizahiteleket, a magas forintlikviditásuk miatt a takarékok adták a kiváltó forinthitelek csaknem harmadát.

– Voltak azért problémás takarékszövetkezetek is, például Soltvadkerten. Ennek egyik következménye, hogy a PSZÁF szigorúbb tőkekövetelményeket írna elő a takarékokra, ha nem tartoznak megfelelően erős intézményvédelmi alaphoz.
– Soltvadkert ugyan nem tartozott a Takarékszövetkezeti Integrációhoz, egy másik csoport tagja volt, de esete figyelmeztetés volt számunkra is. Mivel egy ügyfél nem tesz különbséget takarék és takarék között, ha veszélybe kerül a pénze egy szövetkezeti hitelintézetnél, a saját integrációnkat is reputációs veszteség éri, hiába nagy a már hivatkozott belső stabilitás és erős az intézményvédelmi alapunk. Az idén húszévessé váló Takarékszövetkezeti Integrációban, az Országos Intézményvédelmi Alapnak (OTIVA) köszönhetően eddig nem volt példa arra, hogy takarékszövetkezet veszélybe került volna. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének törekvését ezért támogatjuk, s igyekszünk megfelelni a növekvő elvárásoknak is. Nemrég új szabályokat fogadtak el tagjaink, amelynek révén a PSZÁF által előírt, és a legmagasabb minősítési kategória eléréséhez szükséges összes feltételnek megfelelő biztonsági háló jön létre, ami szintén stabilitást növelő elem. A tagok döntöttek a tőkegarancia-rendszer megerősítéséről, emellett kötelezettséget vállaltak arra, hogy kisegítik egymást likviditási problémák esetén is, és biztosítják a tagbankok mindenkori fizetőképességét a Takarékszövetkezeti Integráció központi bankján, a TakarékBankon keresztül. Ez a döntés szavatolja, hogy a Takarékszövetkezeti Integrációba tartozó hitelintézetek ügyfelei minden körülmények között hozzájuthassanak pénzükhöz.

– Az integrációnál milyen fejlesztési tervek vannak?
– A takarékok szorosabbra fűzik az együttműködést, ennek eredménye a központi bankunkkal közösen kidolgozott új integrációs stratégia. Ennek keretében fejlesztjük a számítástechnikai rendszereket, az arculatot, közelítjük az egyes intézmények termékstruktúráját, természetesen az egyes hitelintézetek szuverenitásának, helyi döntéshozatali rugalmasságának megtartásával.

A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1981-ben agrárközgazdász, majd 1990-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen pénzügyi szakközgazdász diplomát szerzett.

Kereskedelmi bankok fiókvezetőjeként dolgozott, majd 1998-tól a Zirci Takarékszövetkezet elnöke lett, ezt a posztot éppen 15 éve tölti be.

2008-ban választották meg az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség ügyvezető igazgatójává.

A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1981-ben agrárközgazdász, majd 1990-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen pénzügyi szakközgazdász diplomát szerzett.

Kereskedelmi bankok fiókvezetőjeként dolgozott, majd 1998-tól a Zirci Takarékszövetkezet elnöke lett, ezt a posztot éppen 15 éve tölti be.

2008-ban választották meg az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség ügyvezető igazgatójává. -->