Érdemes kiváltani a kiváltó hitelt

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint csaknem 52 ezer ügyfél vett fel annak idején kiváltó hitelt a bankoktól és takarékszövetkezetektől mintegy 312,7 milliárd forint értékben. A kölcsönök oroszlánrészét 2011 decemberében, 2012 januárjában és februárjában folyósították, akkoriban az átlagos forint lakáshitelek kamata a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint valóban magas volt, decemberben ugyan még alig haladta meg a 10 százalékot, januárban és februárban viszont már 11,21, illetve 11,66 százalékos átlagkamattal folyósították a bankok a kölcsönt.

A hitelek THM-je ekkoriban már 12,3 százalékos volt. Voltak olyan hitelintézetek, amelyek még drágábban adták a kölcsönt a nem egyszer a határidőkkel is komoly meccset vívó ügyfeleknek. „Egyes takarékszövetkezeteknél 13-14 százalék közötti THM-ek is voltak akkoriban” – mondja Kiss Gábor, a hitelközvetítéssel foglalkozó Benks Kft. régióvezetője.

A kamatok azóta persze a legtöbb helyen csökkentek, mivel ezeket valamilyen referenciaszinthez kell kötniük a hitelintézeteknek, és mind a bankközi kamatlábak, mind az alapkamat mérséklődött azóta. A CIB Banknál lapunk kérdésére válaszolva elmondták, hogy náluk az ilyen kölcsönök kamata éves kamatperiódus esetén 10,55 százalékról mostanra 8,93 százalékosra csökkent. A Budapest Banknál a 2011 végi 10,75 százalékról 8,4 százalékosra mérséklődött a kölcsönök kamata.

Az FHB-nál a 6 havi bubort követik a lakáshitel-kamatok, ez a ráta 2012 elején a 7,9 százalékot is meghaladta, jelenleg már csak 3,55 százalékon áll, vagyis az FHB-nál is több százalékpontnyit csökkenhetett már az ügyfeleket terhelő kamat. Az UniCreditnél idegen bankos hitel kiváltására összesen 8,87 milliárd forintnyi hitelt fogadtak be a végtörlesztés idején, ebből az aktuális állomány most 6,6 milliárd forint. Náluk a lakáscélú hitelek kamata a 2011 végéig befogadott kölcsönöknél 8,5 százalékon áll, a később befogadottaké viszont még 10 százalékos. A szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében 10 és 11,5 százalékon áll a kamatszint.

A különbségek a kamatcsökkenések ellenére is kirívóak lehetnek a végtörlesztés idején felvett és a jelenleg elérhető lakáshitelek kondícióiban. A Benks egyik ügyfele például egy 7 millió forintos takarékszövetkezeti hitelt váltott ki most az egyik nagybanknál úgy, hogy a törlesztőrészlete 20 éves futamidő mellett 78 ezer forintról 52 ezer forintra csökkent – osztja meg a tapasztalatait Kiss Gábor.

Bár az újabb lakáshitelek árelőnye már jó néhány hónapja egyértelmű a régiekhez képest, a kiváltás lehetősége csak mostanában kezdte érdekelni az embereket. „Ennek valószínűleg az erőteljes kamatcsökkenés az oka” – mondja Kiss.

A Budapest Bank szakértői is hasonló tendenciát látnak: „a kiváltás eddig az ügyfelek viszonylag kis részére volt jellemző, a jegybanki alapkamat csökkenésével azonban ismét előtérbe kerülhetnek ezek a lehetőségek” – mondják. A Budapest Bank egyébként rá is hajtott erre a – jellemzően jó adósnak számító – rétegre, pont az ilyen esetekre hozta létre az úgynevezett „enyhítő hitelt”. A CIB-nél és az FHB-nál egyébként eddig nem volt jellemző, hogy az ügyfelek kiváltották volna, sőt az FHB-nál inkább az a jellemző, hogy más hitelintézetek ügyfelei hozzájuk viszik át a végtörlesztés idején felvett drága kölcsönüket.

A GVH is vizsgálódik
Tegnap és tegnapelőtt is tárgyalt a versenyhatóság (GVH) a bankokkal arról, kartelleztek-e 2011 végén és 2012 elején, amikor megemelték a kiváltó forint lakáshitelek kamatait azoknak, akik ezeket a kölcsönöket a devizahitelek kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztésénél akarták felhasználni.

A GVH „OTP Bank Nyrt. és társai” ellen indított vizsgálata 2011 novemberében indult, és a versenyhivatal tájékoztatása szerint még hetekig is eltarthat, mire eredmény születik a kérdésben. A vizsgálat oka az volt, hogy a végtörlesztés bejelentését követően több hitelintézet is egyszerre emelte a lakáshitelek kamatát 50-200 bázisponttal.

A kamatemeléseket azonban nem csak a bankok közötti kartellel, de a forrásköltségek emelkedésével is lehet magyarázni. A hat hónapos bubor például 2011 januárjától szeptember végéig nagyjából 6,1 százalékon állt, ezt követően viszont emelkedni kezdett, és december végén már 7,35 százalékos volt.