Kelet-Közép-Európában növekedhet a bankszektor - még nálunk is

Az MTI-hez eljuttatott elemzés összeállítói úgy látják, hogy például a Lengyelországban és Csehországban meglévő strukturális előnyök a növekedés gyorsulását idézhetik elő 2014-ben és az azt követő években.

Az elemzésben Günter Hohberger, az Erste csoport kelet-közép-európai banki elemzője kifejtette: ezekben az országokban a bankok nyereségességére leselkedő veszélyek inkább a fiskális hatásokból, semmint a működésből adódhatnak, szó van ugyanis a bankadó bevezetéséről és a vállalati nyereségadó emeléséről. Magyarországon, Romániában és Szerbiában a fenntartható nyereség elérése terén a nagy kihívást a kockázati költségek visszavágása, valamint a növekedés, a kamatmarzsok, és a kockázati költségek közti egyensúly megtalálása jelenti - fűzte hozzá.

A második negyedévben a cseh GDP 0,6 százalékkal bővült negyedéves összevetésben és a tízéves államkötvények hozama is 2,44 százalékra emelkedett a közelmúltban, így a csehországi bankok jóval kedvezőbb környezetre számíthatnak 2013 második felében.

Az elemzés szerint Lengyelországban a (közintézményekkel együtt számolt) hitelállomány 2013 júliusában 3,7 százalékkal bővült az előző év hasonló időszakához képest, a lakossági állomány 3,3 százalékkal, a vállalati pedig 0,5 százalékkal nőtt éves összehasonlításban. A vállalati finanszírozás területén a beruházási hitelek állománya már második hónapja nőtt, azután, hogy hat hónapon keresztül csökkenést mutatott éves szinten. Mivel a fogyasztási hitelekkel kapcsolatos szabályozói magatartás tovább lazul, így a lakossági hitelezés a várakozások szerint az év vége felé fellendül. A vállalati hitelek terén várható növekedést a fogyasztás emelkedése, s az EU-s forrásokból finanszírozott projekteknek köszönhetően a beruházások bővülése segíti majd.

Az elemzés készítői úgy vélték: Magyarországon az üzleti környezet továbbra is visszahúzza a bankok nyereségességét, hiszen a nem teljesítő hitelek aránya (az úgynevezett NPL-ráta) a 2009 első negyedévében mért 4 százalékról 18 százalékra ugrott 2013 második negyedévére. Az utóbbi négy negyedévben lelassult az NPL-ráta emelkedése, de a tendenciát várhatóan nem erősíti a várható újabb devizahiteles mentőcsomag, amelynek még a részletei sem ismertek.

Az elemzés szerint a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja nyomán megélénkült a hitelkereslet a kis- és középvállalkozások körében. Az Erste elemzői szerint a hitelállomány 2013 egészében 2,5 százalékkal zsugorodik, az első félévi mintegy 6 százalékos csökkenés után. Jövőre 1 százalékos növekedés valószínűsíthető, amelyet újabb 3 százalékos bővülés követ 2015-ben.

A külső finanszírozást tekintve a magyar bankok az elmúlt öt év során megfelezték az anyabankoktól származó forrásbevonás mértékét. Július végéig a külső finanszírozási igény 26,8 milliárd svájci frankra, azaz 21,5 milliárd euróra esett vissza a pénzügyi válság kirobbanásakor tapasztalt 66 milliárd frankos, azaz 43 milliárd eurós csúcsról. Svájci frankban számolva a jelenlegi mérték megegyezik a 2004. évi mennyiséggel, forintban mérve pedig nagyjából a 2006. évi szinttel azonos (a forint azóta bekövetkezett gyengülése miatt).

A Magyarországon kiváltképp nagy kitettséggel rendelkező osztrák bankok időközben jelentősen lecsökkentették ennek arányát, így a helyi leányvállalataik már a helyi devizában kínált hitelekre összpontosítanak.

   Romániában a hitelezési piacot az elmúlt időszakban a jelzáloghitelek bővítették, ezen a téren éves szinten 65 százalékos bővülés következett be. Összességében a fogyasztási hitelek a negatív tartományban maradtak: a kereslet lanyhulása miatt az állomány 8,9 százalékkal zsugorodott éves szinten, emellett a vállalati hitelek állománya is 2,7 százalékkal csökkent. A betétállomány növekedése pozitív tendenciát mutat, ugyanis a lakossági és vállalati betétek 1,6 százalékkal bővültek az év eddig eltelt időszakában, éves összehasonlításban pedig 2,9 százalékkal emelkedtek. A nem teljesítő hitelek aránya a 2012 végi 18 százalékról 20,9 százalékra nőtt a gyenge hitelezési tevékenységből adódóan.

Az idei első félévben a Romániában működő bankok 1,15 milliárd lej (285 millió euró) összesített nettó nyereséget értek el, szemben a 2012 hasonló időszakában jelentkező 200 millió lejes (44,8 millió euró) veszteséggel.