A bankok működését ma a bizonytalanság határozza meg, példaként említette a mostani devizahiteleseket mentő csomagot, amiről reggel még azt hitték, nem lesz, később a nap folyamán viszont benyújtották. Az ilyen csomagoknak költségei vannak. A szabályozás behatárolja a bankok lehetőségeit, a tőkekövetelményeknek meg kell felelni. A szabályozások pontos hatását sem ismerik, nem tudni, mit fog hozni például a 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvétel. Magyarországon a válság előtt magas volt a régióhoz képest a hitelfelvétel, itt jelentős kiigazítás következett be, de ez szerencsére nem volt olyan rossz hatással a gazdaságra.
A bankok azt tapasztalják, sokan azért vágnak csak bele bizonyos üzletekbe, mert van mögötte állami támogatás. A bankok azt is szeretnék látni, hogy tudás, tapasztalat is van a vállalkozás mögött. Azt is szeretnék, ha maga a vállalkozás is bizonyítaná a saját elkötelezettségét a saját pénze kockáztatásával, vagyis 30-40 százaléknyi önerővel. Nem szeretik az olyan projekteket, amelyek adójóváírásokra mennek rá, és nem biztos, hogy eladhatóak.
Radován hangsúlyozta: a legnagyobb bankok közel 1000 milliárd forintnyi tőkeemeléssel finanszírozták az elmúlt években a veszteségeiket, a legnagyobb működőtőke-behozó szektor a bankszektor volt, bár egyetlen politikus sem ment szalagot vagdosni a bankokba. A szakember elmondta: a kamatpolitika nem elegendő a hitelezés felfuttatásához, a jegybank növekedési hitelprogramjával viszont mind az adósok, mind a bankok jól jártak. Az új program viszont a szakember szerint kisebb mértékben fog hatni, mint az első fázis, bár a következő időszak vállalati hitelezéséből ez a forrás sokat fog kitenni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.