A kormányzati intézkedések és a csökkenő kereslet hatására mára a GDP-arányos háztartási hitelállomány az eurózóna szintjének csak közel fele és a hazai adat már régiós szinten sem tekinthető kiemelkedőnek – állapítják meg az MNB közgazdászai a stabilitási jelentésben.
Bár a válságot közvetlenül megelőzően hazánkban a mutató értéke elérte a 13 százalékot, azt követően a háztartások nettó hitelvisszafizetőkké váltak. Ezzel párhuzamosan a törlesztési teher a rendelkezésre álló jövedelem 9 százaléka közelébe csökkent, ami nemzetközi összehasonlításban már egyáltalán nem tekinthető kiemelkedőnek – írják a közgazdászok.
A hitellel rendelkező háztartások körében végzett reprezentatív kérdőíves felmérés eredményei szerint a jövedelemarányos törlesztési terhek eloszlása továbbra is kedvezőtlen képet mutat, és mára a legalacsonyabb két jövedelmi decilisbe tartozó háztartásoknál az átlagos törlesztési teher már meghaladta a kritikusnak tartott 30 százalékos szintet – írja az MNB.
Vonnák Balász, az MNB kutatója elmondta, hogy a felmérés szerint a legalacsonyabb jövedelmi kategóriákban (alsó decilis) jelenleg a jövedelem 40 százalékát költik hitelvisszafizetésre a háztartások. Az árfolyamgátba mégis a jogosult állomány fele került be, ami elmarad a várakozásoktól.
Az MNB szerint mindez azt jelenti, hogy az ezekbe a jövedelmi kategóriákba eső háztartásoknál komoly szociális problémák jelentkezhetnek.
A devizahitellel rendelkező háztartásoknál a törlesztési teher csökkentését szélesebb körben az árfolyamgát intézménye biztosíthatja, ugyanakkor annak kihasználtsága éppen a legszegényebb háztartásoknál a legalacsonyabb. Ezzel szemben a jövedelem növekedésével párhuzamosan a kihasználtság is növekszik. Az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban megfigyelhető rosszabb kihasználtság arra világít rá, hogy feltételezhetően pont a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők számára nem nyújt megfelelő megoldást a jelenlegi árfolyamgát intézménye.
A kérdőíves felmérés keretében arra is rákérdeztek, hogy mi az oka annak, ha egy egyébként jogosult háztartás nem lépett be az árfolyamgát intézményébe. A válaszokból azt mindenképpen kedvezőnek tekinthetjük, hogy a megkérdezettek mindössze 3 százaléka nem ismerte az árfolyamgát lehetőségét. Az árfolyamgátból kimaradók fele vagy a bankokkal szembeni bizalomhiánnyal, vagy a kedvezményes időszak lejárta után megnövekedő törlesztési teherrel magyarázta távolmaradását. A kimaradók negyede pedig az árfolyamgátnál is kedvezőbb kormányzati intézkedésben reménykedik – írja a stabilitási jelentés.
Megállapítják, hogy a devizában való eladósodottságból származó kockázatokat így a jelenlegi árfolyamgát csak részben képes kezelni. A háztartások jelentős részét feltételezhetően csak az árfolyamkockázat végleges kivételével lehetne „becsábítani” a rendszerbe. Ehhez viszont szükséges az árfolyamgát intézményének akár jelentősebb átalakítása, aminek keretében az igénybevétel idejét ki kellene terjeszteni, miközben a gyűjtőszámlán felhalmozódó hitelek kérdését is rendezni kellene.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.