Újra dönthet a Kúria a devizahitelesek ügyében?

Arra a kérdésre, hogy milyen hatása lesz a határozatnak az ítélkezésére, Darák Péter úgy válaszolt: „A jogegységi határozat kötelező a bíróságokra, tehát az abban megfogalmazott tételeket az ítélkezés során követniük kell. A legfontosabb tételei: a devizaalapú hitel-, kölcsön- és lízingszerződést devizaszerződésnek tekinti. E szerződéstípus lényegi sajátossága, hogy a pénztartozást devizában határozták meg és ezt követően a felek forintban teljesítettek. Ugyanakkor az adós forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el. Ebből az következett, hogy az árfolyam változásait az adósnak kell viselnie.

Ha a devizahiteles konstrukció lényeges elemei alapján arra hivatkozik valaki a bíróságon, hogy a szerződés jó erkölcsbe ütközik, uzsoraszerződés, vagy lehetetlen szolgáltatásra irányul, esetleg színlelt szerződés, akkor erre vonatkozóan azt az állásponton foglalja el a jogegységi határozat, hogy emiatt a szerződés nem ütközik jogszabályba.”

Darák Péter kiemelte: „a Kúriának, mint végsőfokú bíróságnak kötelessége a luxembourgi bírósághoz fordulnia, ha kétsége merül föl egy uniós jogszabály tartalmát illetően. Az eljáró tanács nagy valószínűséggel ennek a feltételnek a meglétét észlelte, és ezért függesztette fel az eljárását. Hozzá kell tennem, hogy a Kúria gyorsított eljárást kért Luxembourgtól, a kérésünket nem teljesítették, ezért állhatott elő az a helyzet, hogy csak jövő márciusban várható döntés.” – válaszolta a HVG-nek arra a kérdésre, hogy miért volt szükség arra, hogy az EU Bírósághoz forduljanak.

Wellmann György kollégiumelnök azt nyilatkozta: „Abban az ügyben a Kúria kimondta, hogy a szerződés érvénytelen, kiküszöbölte az érvénytelenségi okot, majd a szerződést érvényessé nyilvánította. Ez azt jelentette, hogy az árfolyamrésnél az időközbeni módosulás kiesett, és maradt az eredeti, a szerződéskori egy százalékos árfolyamrés. Ennek fényében kellett volna átszámolni a feleknek a teljesítéseit. A felperes azonban a folytatódó eljárásban módosította a keresetét, és azt mondta, nem kér elszámolást, csak megállapításra tartotta fenn a keresetét. Ezt követően mondta azt az elsőfokú bíróság, hogy a szerződés érvénytelen, holott ezt a kérdést a Kúria már eldöntötte.”

A Kúria elnöke a hvg.hu riporterének azt közölte, akkor lehet csak érvénytelennek tekinteni egy szerződést, ha az érvénytelenségi okok a szerződés megkötésekor fennállnak, noha jelen esetben az árfolyamváltozásból eredő probléma később merült fel, így az érvénytelenség körében ez nem értékelhető."

A Kúria vezetője kiemelte: "az intézmény csak azt mondta ki, hogy abból az okból nem lehet semmis a szerződés, hogy az árfolyamkockázat az adósnál keletkezik. Számtalan más okból érvénytelen lehet, és számtalan konkrét szerződésnél ezernyi ok merülhet fel, amiért az érvénytelenség még megállapítható."

Ezután hozzátette, hogy a múlt hétfői jogegységi határozat "nem zárt le minden kérdést. További adatokra lesz szükség a bankok egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatáról, amelyek alapján ismét döntési helyzetbe kerülhet a Kúria."

Az interjúban Darák Péter kiemelte, az ügyfelek a devizahitel szerződéskor olyan dokumentumot írtak alá, ami tartalmazta: "a devizában megállapított törlesztőrészletek forintban megfizetendő ellenértéke akár jelentős mértékben is emelkedhet" és hozzátette, hogy a tájékoztatási kötelezettség nem terjedhetett ki az árfolyamváltozás pontos mértékére. "Annak idején lehetetlen volt megjósolni, hogy milyen mértékben erősödik/gyengül a forint".

Darák megjegyezte, hogy "a konvergenciavárakozások miatt a forint erősödésére számítottak, hiszen ki volt tűzve már az euróövezethez való csatlakozás dátuma is, ilyen szituáció - ahol az árfolyamváltozás utólag ennyire eltolta a szerződéses terheket - korábban soha nem merült fel."