Nem a bankrendszer, hanem a kereslet a felelős a kevés hitelért

Azért nincs hitelezés Magyarországon, mert nincs megfelelő hitelkereslet, tehát nem igaz az az állítás, hogy erről a bankok hitelkínálata tehet – mondta Szabó István, a Citibank vállalati üzletágának ügyvezető igazgatója. Kiemelte: a beruházás tízéves mélyponton van, 2013-ban ott tart ez a mutató, ahol 2003-ban. Nem a bankok az okozói a válságnak – mondta.

Salamon János, a MagNet bank vezérigazgatója is azt emelte ki, hogy az igazi termelői beruházásból sajnos kevés van. Az NHP-val kapcsolatban elmondta szerinte a vállalkozások nem érzik azt, hogy itt az idő, most van a nagy lehetőség, hogy el lehessen adni majd a termékeiket, szolgáltatásaikat. Gyakran találkozik azzal a jelenséggel, hogy a vállalkozók abban gondolkodnak, hogy beruházási hitelbe bújtatott lakásvásárlást finanszírozzon neki a bank, az NHP 2. ütemében ezt már nem lehet, az 1. ütembe még belefértek ilyen típusú megoldások.

„Ha a bankok és a hitelezés adja a gazdaságnak az olajat, akkor azt is el kell ismerni, hogy a válság tüzére is olaj volt a bankrendszer” – mondta Balássy László, az MKB vezérigazgató-helyettese. Szerinte, ha jók az ösztönzők, akkor jól viselkedik a bankrendszer, ha nem, akkor csúnyán fog. „Nyílván voltak bankok, amelyek csúnyán viselkedtek, megfelelő válasz az hogy az adott bankot bírságoljuk, de nem az, hogy az egész szektor sújtjuk speciális adókkal” – mondta. Most olyan a politikai klíma a világban és Magyarországon, hogy a politika beavatkozik a piaci folyamatokba (árképzés, rezsicsökkentés), ilyen időket fogunk élni 20 évig, majd akkor újra jön a dereguláció és a szabad piac időszaka – tette hozzá.

Azt mind a hárman kiemelték, hogy a külföldi bankok az utóbbi években jelentős összegeket adtak a magyarországi leányaiknak annak érdekében, hogy azok hitelezni tudjanak, vagyis külföldről finanszírozták a magyar hitelfelvevőket. "Több hitel van, mint betét Magyarországon, emiatt a külföldre kell hagyatkozni" - mondta Szabó István.