Jó piaci hangulat és MNB erősítette tegnap a forintot

A forint nagyot erősödött tegnap az MNB-sajtóközlemény után, amiből kiolvasható, hogy hamarosan itt a kamatvágások vége. Ugyan a jegybank folytatta a kamatvágásokat, ez többnyire megegyezett a piaci várakozásokkal, közleményben viszont most adott először jelet a lazítási ciklus végére. A forint helyzetét középtávon továbbra is kedvezőnek látjuk az ország erős külső egyensúlyi pozíciója miatt.
Az állampapírpiacon nem sokat változott a helyzet, a hozamok mind a rövid, mind a hosszú oldalon stabilan alakultak a kamatdöntést követően. Az ÁKK tegnap 80 milliárd forint értékben adott el 3 hónapos diszkontkincstárjegyet, 2,79%-os átlaghozam mellett.

Nemzetközi helyzetkép:

A nemzetközi devizapiacon európai jegybankárok szavai gyengítették tegnap az eurót a dollárral szemben, ami a reggeli 1,3839-es értéket követően 1,3750-en is járt. A késő délutáni órákban némileg visszább erősödött, és a 20 napos mozgóátlagon, 1,3826-on zárta a napot a devizapár. Ma reggel tovább gyengült az euró, így az EUR/USD jegyzése jelenleg 1,381 környékén alakul, és ezzel az árfolyam visszatért a 20 és a 30 napos mozgóátlag értéke közé. A tőzsdéken a Dow 0,56%-ot, a Nasdaq 0,18%-ot, az S&P500 0,46%-ot emelkedett tegnap a vegyesre sikerült makroadatok ellenére is. A DAX 1,62%-ot, a CAC40 1,58%-ot, a FTSE100 pedig 1,3%-ot emelkedett. Ázsiában a Nikkei 0,4%-ot, a Hang Seng pedig 0,9%-ot emelkedett, míg a Shanghai index 0,2%-ot csökkent. Az árupiacon nem volt jelentős változás tegnap a WTI és az arany árfolyamában: az előző 99,2 dolláron, az utóbbi 1.315 dolláron állt ma reggel. A WTI kőolaj esetében a magasabb USA készletek okoztak némi negatív meglepetést: a múlt héten 6,3 millió hordóval nőtt a készletek nagysága. A líbiai és a nigériai termeléskiesés és az orosz-ukrán szituáció elmérgesedése azonban áremelő tényező volt, és ellensúlyozta a magasabb készletadatok hatását. Az arany árára is elsősorban a politikai bizonytalanság hatott leginkább, és tartotta magasan a nemesfém árát. A főbb határidős indexek (Dow, S&P, Nasdaq, DAX) a pozitív tartományban voltak ma reggel.

Hazai és nemzetközi hírek, makrogazdaság:

Már Jens Weidmann Bundesbank elnök (aki konzervatív monetáris politikájáról ismert) is az európai mennyiségi lazítás lehetőségéről nyilatkozott. Megemlítette azt is, hogy bár elképzelhetőnek tartja a monetáris lazítást, de célravezetőbbnek tartaná a negatív betéti kamatláb használatát. Hasonló utalásokat tett Jozef Makúch szlovák jegybankelnök is, aki szerint az EKB döntéshozóinak többsége nyitott a további lazító intézkedések irányába. A mennyiségi lazítást német kollégájához hasonlóan egy lehetséges eszköznek nevezte.

Charles Plosser, a philadelphiai Fed elnöke is meglepetésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy milyen piaci reakciót váltott ki Janet Yellen múltkori nyilatkozata, ugyanis szerinte nem történt alapvető változás a monetáris politikában. Plosser egyúttal azt is elmondta, hogy véleménye szerint 2015 végétől 3%, 2016 végére pedig 4% lehet a rövidtávú kamatláb, bár hozzátette, hogy az ő véleménye felfelé tér el a jegybankárok többségétől.

Az amerikai új lakásértékesítési adat elmaradt a várttól. Február során mindössze 440 ezer új lakást értékesítettek, ami alulmúlja a várt 445 ezret, és az egy hónappal korábbi 468 ezret is. Váratlanul nagyot ugrott a fogyasztói bizalmat mérő index márciusban: a várt 78,5 pont helyett 82,3 pont lett, jócskán felülmúlva a februári 78,1 pontos értéket is.

Az MNB tegnap a várakozásainkkal szemben 10 bázisponttal 2,6%-ra csökkentette az irányadó rátát. A döntést követő sajtóközleményben azonban már jelezte az MNB, hogy közel a kamatvágások vége, „a nemzetközi pénzpiaci környezet jelentős romlása esetén a Monetáris Tanács nem lát lehetőséget a kamatcsökkentési ciklus folytatására.” Balog Ádám, alelnök ma reggel lényegében megerősítette, hogy nagyon közel a lazáítási ciklus vége. Hozzátette, hogy lenne olyan forintárfolyam, ami mellett beavatkozna az MNB, de hangsúlyozta, hogy még nagyon távol vagyunk ettől. Balog szerint nincs nagy esélye annak, hogy egy egszeri nagy kamatemelésre kerüljön sor egy stressz forgatókönyv esetén.

Az MNB tegnap az inflációs jelentés főbb számait is publikálta, a GDP növekedési kilátások lényegében változatlanok maradtak (2,1% idén, 2,5% jövőre), viszont az inflációs várakozásokat tekintve, idén csak 0,7%-os, jövőre viszont már 3,0%-os fogyasztói árindexet jelez előre az MNB. Mi a gazdasági kilátásokat tekintve némileg pesszimistábbak vagyunk, idén 1,9%, jövőre 2,0% lehet a növekedés.

Az Európai Bíróság április 30-án dönt a devizahitelekről. Az uniós bíróság döntése alapul szolgálhat a Kúria döntéséhez is. Korábban a Kúria kérte az Európai Bíróságot, hogy vizsgálja meg, jogszerű-e a bankok egyoldalú szerződésmódosítása (az árfolyamrés és a kamatok növelése).