Aggódhatunk az ukrán helyzet miatt

Egyenruhás, oroszul beszélő, felfegyverzett emberek elfoglaltak kormányzati intézményeket, míg az ukránok terrorelhárító egységeket küldtek oda. Az oroszok összehívták a Biztonsági Tanácsot, amely a ma reggeli órákban össze is ült, de döntéshozatal nélkül zárta le az ülést. A fokozódó feszültség nem tesz jót a piacoknak, annak ellenére sem, hogy itt szerintünk nem játszható le az a forgatókönyv, mint a Krímben. Egy népszavazás valószínűleg nem járna hasonló eredménnyel. Így marad a katonai erő, amely teljesen elszeparálná Oroszországot, de lehet, hogy a cél itt „csak” az autonómia kivívása, legalábbis ami az orosz célokat illetheti. Mi hajlunk az utóbbira, és ez lenne a kisebbik rossz.

Mindenesetre az ukrán központi hatóság már felvette a kesztyűt, ami azt is jelentheti, hogy végül marad a megyék státusza. Összegségében az újra fellángoló orosz-ukrán ellentét nem segíti az európai börzéket. Elsősorban a bizonytalanság az, amely negatívan hat, hiszen az Európában tomboló jó időjárásnak köszönhetően most nem létkérdés az orosz gáz esetleges kiesése, az olajat meg lehet pótolni.

Szintén aggodalommal tölt el bennünket az amerikai piacok viselkedése. Az S&P500 beesett a 100 napos mozgóátlag alá, és célba vette az 1.761 pontnál levő 200 napos mozgóátlagot. Ugyanakkor a Nasdaq, már csak hajszálnyira van a 3.936 pontnál levő 200 napos mozgóátlagtól, ahol ráadásul egy támasz szint is húzódik. Így itt valószínűleg megáll majd az árfolyam zuhanása. A DAX esetében a szint továbbra is 9.000 pont környékén van, amelyet a 200 napos mozgóátlag is közelít. A BUX esetében a 20 napos mozgóátlag tesztelését várjuk 17.515 pontnál (vagy afölött), de ez nem feltétlenül ma következik be.

Persze ne feledkezzünk meg az OTP, a Richter és a MOL kitettségéről. Az OTP és a Richter esetén nagyon kellemetlen, hogy ma reggel egy dollárért már 13,1 hrivnyát és újra 36 rubelt kell adni. A Richter árbevételének 28 százaléka jön Oroszországból, és cirka 6 százaléka Ukrajnából. Az OTP pedig az ukrán és orosz leányán keresztül érintett a konfliktusban. Elsősorban Ukrajna miatt kell aggódnunk, mivel a gyenge valuta miatt megnőhet a késedelmesen vagy egyáltalán nem fizető ügyfelek aránya, amely komoly céltartalék képzést hozhat magával. A MOL az olajcsapok elzárása esetén lehet érintett, de itt szerintünk kisebb negatív hatás lenne mérhető.

USA:
- A Dow Jones 0,89%-ot, a S&P500 0,95%-ot, a Nasdaq 1,34%-ot esett. A technológiai szektort tömörítő index értéke 4.000 pont alá esett.
- A várt 81 pont helyett 82,6 pontra emelkedett a michigani egyetem fogyasztói bizalmi indexének értéke áprilisban.
- A Wells Fargo a várt 0,97 dolláros részvényenkénti eredmény helyett 1,05 dolláros EPS-t ért el, ami 14,1%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A várt fölötti eredményhez nagymértékben hozzájárult, hogy 500 millió dollárnyi hitelezési céltartalékot szabadított fel a bank, valamint hogy csökkent a hitelezési veszteség.
- A JP Morgan 1,28 dolláros EPS-ről számolt be az első negyedévben, ami elmarad a várt 1,4 dollártól, és csaknem 20%-kal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A bank jelzálogpiaci és befektetési banki üzletága is a tavalyinál gyengébben teljesített.
- A Wall Street Journal szerint az Amazon június végén fogja bemutatni új okostelefonját.
- Az IMF véleménye szerint az EKB-nak bővíteni kéne a jegybanki mérlegfőösszeget, ami az LTRO-k visszafizetése miatt jelentősen zsugorodott az elmúlt hónapokban.
- Piacnyitást megelőzően teszi közzé első negyedéves eredményét a Citigroup.
- 14.30-kor az USA kiskereskedelmi forgalmát publikálják, a várakozás 0,9%-os növekedés. 16.00-kor pedig az üzleti raktárkészlet állományról szóló adat érkezik, a várakozás 0,5%.

Európa:
- A FTSE100 1,2%-ot, a DAX 1,48%-ot, a CAC40 pedig 1,08%-ot esett a pénteki kereskedésben.
- Donyeck térségében fegyveres konfliktus tört ki a hatóságok és az oroszbarát erők között. Az elmúlt napok történései nagyon hasonlóak a Krím-félszigeten zajló eseményekhez. A kialakult helyzet miatt magyar idő szerint hajnalban összeült az ENSZ BT, de az ülés határozat nélkül zárult. Eközben a nyugati országok szankciókkal fenyegették meg Oroszországot arra az esetre, ha a Krímhez hasonlóan Kelet-Ukrajnát is megszállná.
- Ma 11-kor publikálják az euró zóna február havi ipari termelésének értékét, amitől 1,5%-os növekedést várnak az előző év azonos időszakával összehasonlítva.

Olaj, arany:
- A WTI 104 dollár felett volt ma reggel, az ukrán feszültség a fő oka a további emelkedésnek. Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kezdeményezte, miután tegnap Kelet-Ukrajnában fegyveres összecsapásokra került sor. A líbiai kínálat annak ellenére nőhet, hogy a feszültség továbbra is fennmaradt, amit a miniszterelnök hétvégi lemondása is mutat. A nemzeti olajcég tájékoztatása szerint a lázadók által lefoglalt kikötő újraindíthatja az olajszállításokat.
- Az arany is a növekvő geopolitikai feszültségek miatt kapott lökést és emelkedett ismét. A befektetők a kelet-ukrán események mellett a Fed kommentjeit is figyelik.

Devizák:
- Az 1,39-es szintig emelkedett az EUR/USD devizapár árfolyama a pénteki kereskedésben, onnan azonban egy korrekció vette kezdetét. Ma reggel tovább erősödött a dollár arra a hírre, hogy Mario Draghi Washingtonban arról beszélt, hogy az erősödő euró miatt további monetáris stimulusra lehet szükség. A Bloomberg felmérése szerint a következő 2 hónapon belül születhet döntés az európai QE programról. Reggel az EUR/USD árfolyam már 1,384 alatti szinteken járt.
- A kedvezőtlen befektetői hangulatban a forint enyhén gyengült az euróval szemben, reggelre az EUR/HUF árfolyam 307-es szint közelébe emelkedett.

Távol-Kelet:
- A Nikkei 0,2%-ot emelkedett, a Hang Seng értéke lényegében változatlan maradt, míg a Shanghai index 0,5%-ot csökkent.
- A Sharp árfolyama több mint 7%-ot esett, miután a Reuters értesülései szerint a cég csaknem 2 milliárd dolláros részvénykibocsátást tervez.

Határidős piacok:
- Mind az amerikai, mind az európai határidős indexek a negatív tartományban voltak ma reggel.

Vállalati hírek:

- A Magyar Nemzet értesülései szerint a kormány legújabb terve alapján az évi 125 forint/méter vezetékadó nem vonatkozna az újonnan épített hálózatokra. Ez kedvező lenne a Magyar Telekomra nézve, hiszen a cég jelentős hálózatbővítést tervez.

- A Banco Bilbao 180 millió euró névértékű nem teljesítő hitelportfoliót értékesített, azonban a vételárat nem hozták nyilvánosságra. Az értékesített hitelportfolió bankkártya és fogyasztási hitelekből áll, melyek nem fedezett hitelek, így nemteljesítés esetén megtérülések rendkívül alacsony lehet, ezért a tranzakcióra valószínűleg mélyen a névérték alatt került sor.

- A BMW kibővítette a korábban bejelentett kínai autó visszahívást, így az a korábbi 232 ezer helyett már 489 ezer gépkocsira terjed ki. A motorvezérlés lehetséges meghibásodása miatt Amerikára is kiterjesztették a visszahívást, ami 156 ezer gépkocsit jelent. A hír negatív, azonban jelentős árfolyamhatásra nem számítunk.

- A Telefonica bejelentette, hogy a várakozásoknak megfelelően részvényenként 0,4 eurós osztalékot fizet.

- A Saab és a Thyssenkrupp nem kötelező érvényű megállapodást írt alá a Thyssenkrupp tengeralattjáró gyártó leányvállalatának (Kockum) megvásárlásáról. A hír nem váratlan, ugyanis az eszközök megvételéről már korábban is szó volt a két fél között.

- A Total bejelentette, hogy megkezdi a Kaombo projekt fejlesztési munkálatait, ami egy rendkívül mély offshore mező Angola közelében. A mező becsült készletmennyisége 650 millió hordó, míg a napi kitermelés 230 ezer hordó körül alakulhat. A beruházás költsége 16 milliárd dollár, melyet partnereivel közösen finanszíroz a Total. A francia vállalat a mező operátora, és 30%-os részesedéssel rendelkezik benne. A kitermelés várhatóan 2017-ben kezdődhet. A munkálatokat nehezíti, hogy a tenger mélysége 1.400-1.900 méter.

- A Total vezérigazgatója arról is beszélt, hogy a közeljövőben szívesen fektetnének be mexikói olajprojektekbe is, ehhez azonban az szükséges, hogy megnyissák az ország energiapiacát a külföldi vállalatok számára. A Total-nál aggódnak a kutatási és kitermelési költségek emelkedése miatt, ami azt eredményezheti, hogy a projektek megvalósulása csúszhat, vagy egyáltalán nem valósulhatnak meg. Ez pedig azért is lenne kedvezőtlen a Total számára, mert egy jelentős mezőmegújítási projekten dolgoznak, melynek keretében az idősebb, kiöregedő olajmezőket értékesítik és helyette magasabb kockázatú új kutatási projekteket valósítanak meg. A költségek emelkedése ronthatja ennek a stratégiának a megtérülését.

- Meg kell várni a jég megolvadását, ahhoz, hogy megtalálják az okát annak, hogy miért folyik el a kitermelt olaj a legnagyobb kazah olajmezőn, ahol a Total-nak 16,81 százalékos részesedése van. Többszöri halasztást követően szeptemberben indult a termelés (2005 volt az eredeti cél), majd az olajfolyás miatt októberben már le is kellett állítani a napi 60.000 hordóra rúgó termelést. Ezen a Kaszpi-tengeri mezőn egyébként különleges installációt hoztak létre. A sekély vízben egy mesterséges szigetet hoztak létre, hogy lefúrjanak a 4,2 kilométer mélyen levő olajhoz. Valószínűleg ez a homokpad mozdulhatott el. A hírnek nincs árfolyamhatása, hiszen lehetett arra számítani, hogy az olvadás előtt nem állnak neki a hibát keresni.

Gazdasági hírek:

- A szavazatok végső összeszámlálása után a Fidesz megőrizte kétharmados többségét.