Tartozások: nem javul a kép a cégeknél

Bár nem romlott tovább a fizetési kockázati index Magyarországon, az ország továbbra is a veszélyzónában van – közölte Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója a nemzetközi cégcsoport által készített európai fizetési kockázati index (EPI) eredményeit bemutató sajtótájékoztatón. Az index értéke 100 és 200 között változik, minél magasabb egy ország esetében, annál rosszabb a helyzet. Magyarországon tavaly és az idén is 175-ös értéket mértek. Nálunk rosszabb eredmények jellemzően a dél-európai és a balkáni országokban fordulnak elő.

Magyarországon jelenleg évente a GDP 4,3 százalékát, vagyis 1250 milliárd forintot tesz ki az az összeg, amit a vállalatoknak le kell írniuk veszteségként a ki nem fizetett számláik miatt. Egy éve még csak a GDP 4 százalékára rúgott ez a deficit. Az is jellemző, hogy sokan késve fizetik a számláikat, bár a késedelmesség mértéke tavalyhoz képest csökkent. Jelenleg a lakosság átlagosan 13, a cégek 16, a közszféra pedig 24 napot csúszik a fizetésekkel. A késlekedés oka tízből kilenc esetben az adós nehéz pénzügyi helyzete, de ötből két esetben a szándékosság is megfigyelhető, vagyis tudnának fizetni, de direkt visszatartják a számlákat.

A késedelmes fizetésről szóló uniós direktíva segíthetne valamelyest ezen a problémán, ez előírja, hogy a fizetéssel csúszó adósnak a behajtás költségeire 40 eurós átalánydíjat kell fizetnie számlánként. A hazai cégek 94 százaléka viszont nem használja ki ezt a lehetőséget, háromnegyede nem is ismeri a jogszabályt.

A késve fizetés hatása továbbgyűrűzik, lánctartozásokhoz vezet. Hazánkban a megkérdezett vállalkozások csaknem háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy a csúszva beérkező bevételek akadályozzák a cég növekedését. A vállalatok kétharmada emiatt csökkenő árbevételt ér el, 59 százalékuk pedig egyenesen a túlélésért küzd. A problémát csak tetézi a válság elhúzódása, ami miatt a cégek négyötöde csökkenő értékesítésről, elmaradó fejlesztésekről számolt be. A gazdasági fellendülést egyelőre kevesen, a vállalkozások mindössze 2 százaléka érzi.

A nehézségek a munkahelyteremtésre is kihatnak. Magyarországon a megkérdezett cégek 44 százaléka nem tervez munkaerő-felvételt a közeljövőben, 32 százalékuk pedig további elbocsátásokkal számol, vagyis a versenyszféra egyelőre nem tud részt venni érdemben a munkahelyteremtésben. A válság eddigi hatásaként a megkérdezett cégek 45 százaléka számolt be leépítésekről, és 54 százalékuknál maradt el a létszámbővítés. A bizonytalanná váló munkahelyek hatására a munkavállalói morál is romlott a vállalkozások csaknem felénél. A növekedési hitelprogram sem javított a cégek derűlátásán. A vállalakozások tavalyhoz képest jelentős szigorítást észleltek a banki hitelezésben, 2013-ban még csak 44, az idén már 65 százalékuk említett meg ezt a válság következményei között.

Az európai helyzet sem lett jobb

Európában is romlottak a mutatók tavalyhoz képest, a leírási veszteség 3-ról 3,1 százalékra nőtt a leírási veszteség, ez 360 milliárd eurót jelent. A cégek növekedési és likviditási problémákkal küzdenek számos országban, 40 százalékuk nem tervez munkaerő-felvételt, 30 százalék elbocsátásokra készül. A lánctartozások is egyre gyakoribbak, hogy azért nem fizet egy cég, mert neki sem fizetnek a megrendelők. A legjobb a helyzet Svájcban és Skandináviában, a legrosszabb besorolású országoknál viszont sok helyen romlottak a mutatók.