Csalódás volt a Wizz Air

– Fél éve vezették be az új kereskedési rendszert, a Xetrát. Mennyire váltotta be a hozzáfűzött reményeket?

– A kereskedési rendszer tökéletesen működik. Az volt az egyik célunk, hogy egy olyan szofisztikált kereskedési rendszert vezessünk be, amelynek nincsenek kapacitásbeli korlátai. Emellett a Xetra egy teljesen nyitott rendszer, amivel bárki könnyedén be tud lépni a magyarországi piacra.

– Eddig viszont nem sokan léptek be.

– Ketten léptek be az elmúlt hat hónapban, amit lehet vitatni, hogy sok vagy kevés – mi erre számítottunk. A Széchenyi Bank már a nyitáskor belépett, nemrég pedig sikerült megnyernünk a Société Générale-t is. Tudtuk, hogy az új tőzsdetagok beléptetése nem lesz gyors folyamat. Vannak olyan cégek, például a high frequency kereskedők, amelyek különféle számítógépes algoritmusokon keresztül érik el a piacokat, náluk hosszadalmasabb folyamat lesz, mire kiépítik a technikát, de valószínűleg közülük is csatlakoznak majd az év folyamán.

– Mekkora kiesést jelent a forgalomban, hogy tavaly elvesztették az Egist?

– Ez a történet természetes velejárója a tőzsdei működésnek, bármely céggel előfordulhat. Az Egis anyacége, a Servier az összes befektetését zártkörű cégként üzemeltette, az Egis volt az egyetlen kivétel. Teljesen természetes volt, hogy előbb-utóbb zártkörűvé alakítják. A BÉT forgalma szerencsére emiatt nem csökkent, az idén a 2008 óta tapasztalható erózió megállt, jelenleg napi 9-10 milliárd forint körüli átlagforgalmat produkál a tőzsde az Egis nélkül is. Igaz, hogy jelenleg négy nagyobb részvényünk van, de bízom benne, hogy hamarosan más papírok, akár például az FHB is be tud lépni ebbe a kategóriába, vagy pedig sikerül megnyernünk egy, az Egishez hasonló méretű céget a magyar tőkepiacnak.

– A legutóbb nem sikerült, hiszen a Wizz Air Londonban lép a piacra.

– Ez a döntés nem a magyar tőkepiac minősítéséről szólt, de ettől függetlenül természetesen csalódásként éltük meg. Sokat tárgyaltunk velük, nem csak én, de már az elődeim is. Minden követ megmozgattunk és minden érvet felhoztunk annak érdekében, hogy meggyőzzük a menedzsmentet, amely akár hajlott is volna arra, hogy Budapesten lépjenek tőzsdére, de a fő részvényes, az amerikai Indigo Partners kockázati tőketársaság más szempontok alapján döntött. Úgy gondolta az exitet a befektetéséből a legkönnyebben akkor tudja megtenni, ha európai légitársaságként pozícionálja a Wizz Airt, és egy olyan piacra vezeti be, ahol a Ryan Air és a többi versenytárs is ott van, és ahol jelen vannak a globális légi piaci befektetők is. A priváttőkés befektetőt nem érdekelte, mi lesz egy-két év múlva a részvényekkel, lakossági befektetőknek nem is akarta eladni a papírokat. Javasoltuk, hogy legalább kettős listázás legyen, hogy az anyaországi lakossági befektetők is hozzájussanak részvényhez, hiszen a Wizz Air történetét ebben a régióban széles körben el lehetett volna adni a kisbefektetőknek is. Nem tartom egyébként kizártnak, hogy ha pár hónap múlva nem lesznek elégedettek a likviditással a londoni piacon, csinálnak majd egy másodlagos kibocsátást a Wizz Airből Budapesten is.

– Ennek, gondolom, önök is örülnének, a lakossági megtakarításokból ugyanis nem nagyon részesedik a tőzsde, bár ömlik a pénz az értékpapírokba.

– A magas állampapírhozamok és az alapok vonzó visszatekintő hozama olyan ajánlatot jelentett, amit a lakosság nem tudott visszautasítani. A lakossági befektetők konzervatívak, inkább a biztonságosabb eszközöket keresték, ez a folyamat viszont nem tart örökké. A visszatekintő hozamok csökkenni fognak, és a tőke ismét keresi majd a helyét, a befektetők pedig egyre bátrabban szállnak majd be olyan alapokba, amelyek részvényeket is tartanak, ami a tőzsdén jegyzett cégeknek is jó. Számos tanulmány igazolja, hogy a legjobb hozamokat hosszútávon a részvénypiacon lehet elérni.

– A Wizz Airt elbukták, vannak-e olyan cégek, amelyek jöhetnek helyette?

– Tárgyalunk cégekkel, de neveket nem tudok mondani addig, amíg az adott cégek nem hatalmaznak fel rá, vagy maguk nem jelentik be ezen szándékukat. Persze bizonyos cégeknél publikus, hogy vannak ilyen terveik. Időről időre felreppenek ilyen hírek például a Waberer’s-ről vagy a Gránit Bankról. A brókercégeknél emellett szintén van 10-15 kisebb cég, amelyek idővel tőzsdére léphetnek, de egyik sem akkora méretű, hogy az Egisszel vagy a Wizz Airrel össze lehetne hasonlítani. Legalábbis most még nem, a tőkepiac ugyanakkor lehetőséget teremthet számukra, hogy nagy cégekké váljanak.

A tőkepiac jövője véleményünk szerint a jelenlegi kis és közepes kapitalizációjú cégeken múlik. A Waberer’s lehetne talán az egyetlen, amelyik a nagyobbakkal felveszi a versenyt, de ők jelenleg agresszív növekedési fázisban vannak. Még legalább egy-két évig biztosan eltarthat, mire a tőzsdére lépnek, viszont azt gondolom, ők eléggé lokálpatrióták ahhoz, hogy a Budapesti Értéktőzsdét és a magyar tőkepiacot válasszák.

– Az idén 150 éves a magyar tőzsde. Hogyan ünnepelnek?

– Egy jótékonysági árverést rendezünk június 17-én, amelynek fővédnöke Áder János köztársasági elnök. Az aukcióra jelentős közméltóságok, a köztársasági elnök mellett például korábbi tőzsdeelnökök és André Kostolany özvegye ajánlottak fel tárgyakat. A felajánlók között van Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is, aki a tőzsde alapításának korából, a XIX. századból származó könyveket ajánlott fel. Orbán Viktor miniszterelnök pedig egy olyan tollat ajánlott fel, amellyel a stratégiai szerződéseket szokta aláírni. A befolyt bevételt a pénzügyi kultúra fejlesztésére fordítjuk, a Corvinus Egyetem alapítványát és a Pénziránytű Alapítványt támogatjuk majd.

2003 MBA fokozatot szerzett a University of Lincoln/KKF-en

1989-ben Belgiumban az ABB Insurance Co.-nél kezdett dolgozni gyakornokként

1990-ben az EMO Kereskedőháznál, majd 1991-95 között a MID Bróker Kft.-nél helyezkedett el

1995-2012 között az ING csoport befektetési szolgáltatási területét irányította különböző pozíciókban, az utolsó tíz évben az ING Bank ügyvezető igazgatójaként

2012. május 15. óta a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója

2003 MBA fokozatot szerzett a University of Lincoln/KKF-en

1989-ben Belgiumban az ABB Insurance Co.-nél kezdett dolgozni gyakornokként

1990-ben az EMO Kereskedőháznál, majd 1991-95 között a MID Bróker Kft.-nél helyezkedett el

1995-2012 között az ING csoport befektetési szolgáltatási területét irányította különböző pozíciókban, az utolsó tíz évben az ING Bank ügyvezető igazgatójaként

2012. május 15. óta a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója -->